A felhőalapú megoldások – amelyek régóta ismertek arról, hogy lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyabbak legyenek alacsonyabb költségek mellett – nem veszítenek lendületükből. A felhő segít utat törni a növekedés, az innováció és az alakuló vagy még elképzelhetetlennek tűnő fejlesztések előtt.
Azonban az előnyeit nem lehet teljes mértékben kiaknázni anélkül, hogy ne kezelnénk a felmerülő kihívásokat. 2020-ban az összes kibertámadás húsz százalékát tették ki felhővel kapcsolatos incidensek. Nehézséget jelenthet a hatalmas mennyiségű adat védelme, valamint az emberek összeköttetésének és biztonságának fenntartása – mindezt úgy, hogy közben megfelelő rugalmasságot kell biztosítani számukra a hibrid munka világában. És akkor még nem is beszéltünk a kiberbűnözőkről, akik rendszerint hasonló, nagy értékű zsákmányra pályáznak, hogy azt később saját céljaikra használják fel.
A felhőt sokan leginkább a videokonferenciák során, az együttműködési eszközök, a termelékenységnövelő és hálózatépítési platformok által használják – gondoljunk csak a népszerű Microsoft Teamsre, a Slackre vagy a Zoomra. Ezek a kommunikációs eszközök azonban veszélyeket is rejtenek magukban. 2021-ben például egy olyan sebezhetőséget fedeztek fel a Microsoft Teamsben, amely lehetővé tette, hogy adatokkal visszaélő bennfentesek e-maileket, Teams-üzeneteket, illetve OneDrive és SharePoint fájlokat lopjanak el. A koronavírus-járvány kezdete idején pedig hackerek több mint félmillió Zoom felhasználó adatait lopták el és tették fel a dark webre.