Amerikai kutatók olyan számítógépes programot dolgoztak ki, amely egészen az egyes utcák és házak szintjéig lebontva képes pontosan mérni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A rendszer nyilvános adatbázisokból, közlekedési szimulációkból és energiafogyasztási modellekből származó adatokat kapcsol össze. Az Environmental Science and Technology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint módszerük segítségével megállapíthatják, hogy mely pontokon lehet a leghatékonyabban csökkenteni a kibocsátást. Felhasználható a program a szénkibocsátás csökkentéséről bevallott számok utólagos ellenőrzésére is. Miközben az Egyesült Államok rendelkezik olyan módszerrel, amely országos szinten méri a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását, városi és helyi szinten kevés összesítés van. Az Arizonai Állami Egyetem kutatói szerint Hestia elnevezésű új mérési módszerük mindezt alapvetően megváltoztatja. A kutatócsoport olyan adatbázisokat használt forrásként, mint a légszennyezettségi jelentések, a közlekedés forgalomszámlálási adatai és az adóhivatalok adatai. A nyert adatokat egy modellben kapcsolták össze, hogy a szén-dioxid-kibocsátást egyedi épületekre lebontva számíthassák ki. A programot eddig Indianapolisban tesztelték, és alkalmazása folyamatban van Los Angelesben és Phoenixben is. A felhasználók rácsodálkoztak, hogy az áramtermelés az egyik legnagyobb kibocsátási forrás, és megdöbbentette őket az is, hogy milyen nagy mértékben járul hozzá a kibocsátáshoz egy-egy közlekedési dugó vagy a forgalom lelassulása az utcákon.