Magyarország köztársasági elnöke – a kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Kollár László Péter építőmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Hidak és Szerkezetek Tanszéke egyetemi tanárának a mérnöki kompozit- és vasbetonszerkezetek statikai és dinamikai vizsgálatában végzett több évtizedes, nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredményei, a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazott tervezési eljárások kifejlesztését célzó munkája, valamint iskolateremtő oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként. Nevéhez fűződik a magasházak viselkedésének modellezésére kialakított módszer, amelyet stabilitás- és földrengésvizsgálatok során alkalmaznak. Az útvonal-engedélyezéshez szükséges, a házak teherbírását mutató közelítő számításra megfelelő modellt, algoritmust és számítógépes programot alakított ki.
Az akadémikus 1958. január 4-én született Budapesten. Édesapja, Kollár Lajos is építőmérnök volt és akadémikus. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építőmérnöki Karán 1982-ben szerzett mérnöki diplomát. 1987-ben védte meg kandidátusi értekezését. 1989 és 1990 között a tanszék tudományos munkatársa, 1990 és 1993 között tudományos főmunkatársa volt. 1993-tól docensként oktatott, 1996-ban habilitált, 1997-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. 1988-ban a Leuveni Katolikus Egyetem ösztöndíjasa volt, majd több alkalommal járt a Stanford Egyetemen (1990-1991, 1992-1993, 1997-1998). 2001-től a BME Építészmérnöki Karának szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékén oktat. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.
