„A konferencia általános célja megismertetni egymást a különböző országokban folyó nyelvtechnológiai kutatások eredményeivel. Az intelligens szövegfeldolgozás ma már mindennapjaink része, ezért nem véletlen, hogy az előadók között sokszor megtalálni a legnagyobb világcégek, a Google, az IBM vagy idén éppen a Facebook ezzel a témával foglalkozó kutatóit” – mondta Prószéky Gábor, a tanácskozás szervezőbizottságának tagja. Az intelligens szövegfeldolgozást és a számítógépes nyelvészetet az utóbbi időben az elérhető szövegek hatalmas mennyiségének és a feldolgozó eszközök kapacitásának növekedése miatt leggyakrabban ma már egyetlen szóval nyelvtechnológiának nevezik. Ezen a területen nagy sebességgel jelennek meg újabb és újabb módszerek, ezért a CICLIng nem köti a résztvevőket egy-egy szűkebb részterülethez. A konferencia tematikus szempontból nyitott, csupán az a fontos, hogy akinek a szöveg- vagy beszédfeldolgozás területén új elméleti, illetve a gyakorlatban is jól használható eredménye van, az itt egy szigorú előbírálati rendszeren átjutva beszámolhat róla – fejtette ki a MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoportnak vezetője.
A magyarországi nyelvtechnológia területén zajló kutatásokról Prószéky Gábor elmondta, hogy jelentős kutatás-fejlesztés folyik a házigazda PPKE nyelvtechnológiai kutatócsoportja mellett elsősorban az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen vagy az olyan nyelvtechnológiai vállalkozásokban, mint a MorphoLogic, a Precognox, a SpeechTex vagy a Kilgray. A terület fontosságát a hatalmas mennyiségű, mindenki számára elérhető szöveges információ hatékony kereshetősége, a megértés támogatása, a szövegek fordítása, a hangzó beszéd írott szöveggé alakítása és egyre több ipari alkalmazás jelzi. A magyar közös fejlesztések legújabb eredménye például az MTA támogatásával létrejött új infrastruktúra, amely az eddigi eredmények szabványosításával és integrálásával kialakított digitális nyelvfeldolgozó rendszer. „A magyar nyelv szerkezete jelentősen különbözik a gyakorlatilag minden alkalmazás alapnyelvének számító angoltól, viszont a lokális piacon való megjelenéshez és sikerhez kizárólag a helyi nyelven keresztül vezet az út, a más nyelvre megvalósított nyelvi technológiákat adaptálni kell magyarra is, ami a nyelvek különbségei miatt sok esetben igen bonyolult kutatás-fejlesztési feladat” – fejtette ki a kutató.