Senki sem tökéletes: feltűnően szűkszavú a jelentős közérdekű ügyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság

A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelése sajnálatos módon azt a benyomást kelti, hogy az Európai Bizottság (EB) szűkszavú a jelentős közérdekű ügyekkel kapcsolatban – jelentette ki Emily O’Reilly európai ombudsman.

Az uniós intézményeknél előforduló hivatali visszásságokról szóló panaszokat kivizsgáló testület vezetőjének bírálata azokra az sms üzenetekre vonatkozik, amelyeket Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke az oltóanyag-vásárlások idején váltott Albert Bourlával a Pfizer gyógyszercég vezérigazgatójával. Az ombudsman szerint az EB még mindig nem tisztázta, hogy léteztek-e ezek az üzenetek, amelyekről azt állították, hogy jelentős vakcinabeszerzési ügyletekkel kapcsolatosak, és hogy a nyilvánosságnak joga van-e betekinteni ezekbe.

Az ombudsman januárban hivatali visszásságot megállapítva arra kérte a bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, azonban Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos legutóbbi válaszából nem derült ki, a testület megfelelő módon kereste-e a szöveges üzeneteket, és ha nem, akkor miért. „Bár a válasz elismerte, hogy a munkával kapcsolatos szöveges üzenetek uniós dokumentumok lehetnek, ugyanakkor azt is közölte, hogy a bizottság belső politikája szerint, ezeket nem kell nyilvántartásba venni” – tette hozzá O’Reilly sajtóközleménye.

Az ombudsman hangsúlyozta: „a munkával kapcsolatos szöveges üzenetekhez való nyilvános hozzáférés új terület az uniós közigazgatás számára, amelyet érdemben és jóhiszeműen kell kezelni. Az ombudsmani vizsgálatnak figyelmeztető jelnek kell, lennie minden uniós intézménynek… Az egyik amerikai multinacionális vállalat európai lobbitaktikájáról szóló közelmúltbeli leleplezések, köztük a kiszivárgott szöveges üzenetek, jól mutatják, hogy ez a kérdés mennyire fontos a közigazgatás számára”.

2021 áprilisában, a The New York Times című napilap arról számolt be, hogy Von der Leyen és Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd a koronavírus elleni vakcina uniós beszerzését. Ez alapján egy újságíró nyilvános hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez vagy az ezekkel kapcsolatos egyéb dokumentumokhoz, majd az ombudsmanhoz fordult, miután a bizottságtól nem kapta meg a kért információkat.

Az ombudsman vizsgálata során kiderült, hogy a bizottság nem kérte fel az elnöki kabinetet, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Ehelyett olyan dokumentumok bocsátott rendelkezésre, amelyek megfelelnek a bizottság belső nyilvántartási kritériumainak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez hivatali visszásságnak minősül, és felkérte a testületet, hogy végezzen szélesebb körű kutatást a szöveges üzenetek után.

Egy 2001-es uniós rendelet úgy határozza meg a nyilvánosság által hozzáférhető uniós dokumentumokat, mint „az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) független, az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom”.