Mintegy két hónappal azt követően, hogy felébresztették a Rosetta űrszondát több mint két évig tartó hibernáltságából, robotja, a Philae számára is véget ér a téli álom: a szerkezetet pénteken keltik életre, hogy aztán novemberben leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőtte fel az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben. Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az első, amelynek modulja megkísérel landolni egy üstökös felszínén és az első, amely követ egy üstököst a Napot megkerülő útján. Az űrszonda kedden 664 millió kilométerre járt a Földtől és négymillió kilométerre céljától. Utasát, a száz kilogrammos, tíz tudományos berendezéssel – többek közt kamerával, mikroszkóppal és spektrométerrel – felszerelt Philae-t csaknem három éve hibernálták, hogy minimálisra csökkentsék energiafelhasználását.
November 11-én a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd – irányítás hiányában – egyszerűen „lehullik” az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés két-három óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölése érdekében a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielőtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedéskor működni fognak. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae lehorgonyzott. A modul 25 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belőle.
