A folyamatok fokozatos helyreállásával a tűzoltás-jellegű, aktuális feladatok helyét egyre inkább át fogja venni az előre tekintő tervezés. A piaci környezet változása szinte minden céget a vállalat teljesítményével kapcsolatos forgatókönyvek újragondolására késztet. A legszerencsésebbek változatlan vagy akár jobb kilátásokkal vághatnak neki a lazítás utáni időszaknak, azonban a legtöbb cég inkább szerényebb forgalomra számít, és eltérő időtávon remélheti a korábbi bevételi szintek elérését. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy egy cég olyan gazdálkodást folytasson, ahol az eladott termékek vagy szolgáltatások a fix költségekre mindenképp fedezetet nyújtanak. Ráadásul a válságjelenségek egyik érdekes ellentmondása, hogy a konjunktúra idején megszokott árakhoz képest számos alapanyag vagy félkésztermék ára a csökkenő kereslet ellenére felfele mozog. Ennek magyarázata éppen az, hogy az állandó költség részarányosan kevesebb eladott terméken oszlik meg, ez pedig szükségszerűen tovagyűrűzik. A jövedelmezőséget tehát minden vállalatnak újra kell számolni, adott esetben a költségoldalt újrastrukturálva, hogy a reális piaci remények mellett is fenntartható pályán maradjon.