Vagyonunk biztonsága érdekében számos intézkedést teszünk, például bezárjuk az ajtót, ha elmegyünk otthonról, nem hagyjuk a kocsi szélvédője mögött a pénztárcát, és nem írjuk rá a PIN kódunkat alkoholos filccel a bankkártyára. Vajon internetezés közben is megtesszük a szükséges óvintézkedéseket? Az Erste Bank azért indított online kampányt, hogy segítsen az internetet biztonságosabbá tenni: az alapvető szabályok betartásával az online csalások, az adathalászat jelentős része ellen megvédhetjük magunkat.
„Az új, digitális megoldások megkönnyítik az életünket, nem szabad félnünk a használatuktól, ugyanakkor nem lehetünk óvatlanok sem. A pénzügyi egészség fontos eleme, hogy tudatosan és biztonsággal használjuk a világhálót. Ebben szeretnénk segíteni” – magyarázza Blaumann Debóra, az Erste Bank Marketing és PR vezetője, aki szerint a védekezés sokkal egyszerűbb, mint hinnénk. A bank folyamatosan új tartalmakkal jelentkezik a témakörben saját weboldalán és Facebook-oldalán, hogy minél többen gazdagodjanak a vagyont megóvó szabályokkal. A bank szakértőinek legfontosabb javaslatait most öt pontban foglaltuk össze.
1. Ne hagyjuk magunkat manipulálni!
A hekkerek leggyakoribb eszköze a manipuláció, amellyel például a kíváncsiságunkra hatnak. Azok, akik az adatainkat – vagyis a pénzünket – szeretnék megszerezni, sokszor olyan egyszerű eszközökkel próbálkoznak, mint egy telefonhívás, e-mail egy csomag érkezéséről vagy épp egy online piactér, ahol vevőnek adják ki magukat. A megtévesztés hatékonyságát manipulációval érik el. Hogyan? Például úgy, hogy sürgetnek: gyanús, ha a hívó fél azonnali cselekvésre ösztönöz, hiszen, ha sietünk, könnyebben hibázunk, és adunk meg olyan adatot, amit nem kellett volna. Lehet, hogy a bizalmunkba próbálnak férkőzni, azzal, hogy látszólag olyantól kapunk üzenetet, akit ismerünk: erre tipikus példa a „nézd, mit találtam rólad” vírus, vagy az ismert cég hivatalosnak tűnő értesítése, ami valójában nem is tőlük jön.
2. Védjük a személyes adatainkat!
Az internet nem felejt, az online térben digitális lábnyomot hagyunk magunk után: információ keletkezik rólunk minden alkalommal, amikor például megnézünk egy videót, online vásárolunk, vagy épp bejelentkezünk egy orvosi vizsgálatra. Bár azok a cégek, amelyek tárolják adatainkat, törekednek a teljes adatvédelemre, ha a személyes információink ennek ellenére is rossz kezekbe kerülnek, könnyen válhatunk a kiberbűnözők célpontjává. Éppen ezért:
- Korlátozzuk az információkat, amelyek az interneten elérhetők rólunk.
- Használjunk minden felületen más jelszót, és ahol lehetséges, éljünk a többlépcsős hitelesítés lehetőségével!
- A jelszavakat ne tároljuk a gépen, és tartalmazzanak nagybetűt, kisbetűt, számot és speciális karaktert is!
- A jelszavunk ne tartalmazzon olyan szavakat és információkat, amelyeket könnyű kideríteni (például a születési évszám, gyermek vagy háziállat neve).
- Tartsuk naprakészen eszközeinket, telepítsük a friss szoftververziókat, különösen a biztonsági frissítéseket.
- HTTPS webhelyeket látogassunk és csak ilyen oldalakon adjuk meg adatainkat. Ezt a böngésző címsorában lévő lakat jelöli.
3. Ne adjuk oda a széf kulcsát önként!
A csalók célja, hogy olyan adatokat szerezzenek meg, amelyekkel átvehetik az irányítást a számlánk, számítógépünk, mobiltelefonunk, internet- vagy mobilbankunk, vagy éppen a bankkártyás vásárlásaink felett. Hamis hívások és üzenetek segítségével vesznek rá arra, hogy olyan adatokat, jelszavakat és kódokat adjunk meg, amelyekkel ezt megtehetik. Konkrétan:
- Soha ne adjuk meg az egyedi azonosító adatokat! Egy banki ügyintéző soha nem kérdezi meg, mennyi van a számlánkon, mi az e-csatorna azonosítónk, a PIN-kódunk, a jelszavunk.
- Fontos tudni: az azonosításhoz a banki ügyintézőknek tudniuk kell, hogy valóban a pénzintézet ügyfelével beszélnek, ezért a születési helyet és időt, az édesanyánk nevét megkérdezhetik.
- Soha ne adjunk meg hívásban megerősítő kódokat (például az sms-ben vagy push-üzenetben érkező kódokat), jelszavakat, teljes bankkártyaszámot, lejárati időt és a kártya biztonsági kódját!
- Ne töltsünk le és ne telepítsünk semmilyen szoftvert, amit a hívó kér! (például AnyDesk, Teamviewer, víruskereső)
- Ne engedélyezzük az ismeretlen forrásból származó alkalmazások telepítését!
- Jegyezzük meg: a bankok nem kapcsolják át az ügyfeleket az egyik bank ügyintézőjétől egy másik bank ügyintézőjéhez.
- Ha felmerül bennünk, hogy egy csalóval beszélünk, azonnal szakítsuk meg a hívást, és keressük fel a hivatalos ügyfélszolgálaton azt a szervezetet, amelynek a nevében a hívó bemutatkozott!
- Az sms üzeneteket mindig figyelmesen olvassuk el, hogy miről szól pontosan. Ha belépést kezdeményezünk, akkor nem eszköz regisztrációról kapunk sms-t.
- Ha egy üzenetben kapott link eltér a bank oldaláétól, ne nyissuk meg! Mindig közvetlenül a böngészőbe írjuk be a bank címét, és ellenőrizzük, hogy a weboldal címe pontosan szerepeljen!
4. Legyünk óvatosak és körültekintők!
Az online vásárlások terjedésével, és az online játékok népszerűségének növekedésével párhuzamosan a csalók is egyre többször próbálkoznak ezen eszközök segítségével hozzáférni az adatainkhoz és a pénzünkhöz. Hamis webshopokat működtetnek, online piactereken adják ki magukat vásárlóknak, vagy futárszolgálat nevében írnak a nem kézbesített csomagokról, hogy aztán adathalász weboldalakra irányítsák a gyanútlan internetezőt. Avagy:
- Olvassunk értékeléseket és csak megbízható helyről vásároljunk.
- Sose nyissunk meg internetbanki szolgáltatást olyan linkről, amelyet nekünk küldenek. Mindig mi írjuk be a bank címét a böngészőbe.
- Minden olyan üzenettel legyünk körültekintőek, amelyben arra kérnek, hogy valamit töltsünk le vagy kattintsunk egy hivatkozásra!
- Csak megbízható webhelyről töltsünk le játékszoftvert vagy kiegészítőt!
- A bankkártya adatokat csak megbízható oldalakon adjuk meg!
- Használjunk virtuális bankkártyát. A csak internetes vásárlásra alkalmas kártya állandó limitje 1 forint. Így vásárláskor mindig ideiglenes limitet kell beállítani, amely magától vissza is áll 1 forintra a megadott időpont után. Így biztosítja a nagyobb biztonságot, hiszen limitbe fog ütközni egy esetleges nem engedélyezett tranzakció.
- Rendszeresen nézzük át a banki számlaforgalmat. Ha gyanús tételt találunk, azonnal vegyük fel a kapcsolatot a bankkal
5. Adjuk tovább a tudást!
Az idősebb generáció tagjai is egyre nagyobb arányban használnak okoseszközöket. Figyelembe kell vennünk, hogy számukra ezek a dolgok nem olyan természetesek, mint a fiatalabbaknak, ezért érdemes megtanítani nekik is a legfontosabb védelmi előírásokat.