A hatóság közölte, hogy a főügyészség követelésére szerdától gátolja az interneten az Otkritije Megyija, MBH Megyija és a Pravozascsita Otrkitki olvashatóságát. A főügyészség szerint a kiadványok kapcsolatban állnak Hodorkovszkij Open Russia Civic Movement és Open Russia elnevezésű szervezetével, amelyeket egy 2015-ben elfogadott törvény értelmében korábban nemkívánatosnak minősítettek. Az érintett szerkesztőségek közölték, hogy beszüntetik tevékenységüket. „Sajnos a hatóságoknak nincs szükségük olyan médiaprojektekre, amelyek kritikusan szemlélik, ami az országban történik. Minél több a kritika, annál rövidebb életű a projekt. De mi legalább megpróbáltuk” – áll az Oktritaja Megyija közleményben. A szerkesztőség, amely 2017. szeptember 1-jén alakult meg, közölte, hogy sohasem működött együtt nemkívánatosnak minősített szervezetekkel, és Hodorkoszkij Open Press elnevezésű szervezetétől kapott a működéséhez öt évre szánt támogatást. Az Otkritaja Megyija közölte, hogy a Roszkomnadzor nem figyelmeztette előre a blokkolásra, csak néhány felszólítást küldött szerdán, amelyben néhány anyag eltávolítását követelte. Az orosz igazságügyi minisztérium július 15-én tömegtájékoztatási idegen ügynöknek minősítette Julija Jarost, az Otkritije Megyija főszerkesztőjét, helyettesét, Makszim Glinkint és Ilja Rozsgyesztvenszkij tudósítót. Jaros és Glinkin bíróságon támadta meg a besorolást.
Oroszországban a szeptemberben esedékes parlamenti választásokat megelőzően a hatóságok több ellenzéki politikussal és médiummal szemben léptek fel, azzal az indokkal, hogy a gyanújuk szerint külföldi támogatásban részesülnek. Egy moszkvai fellebbviteli bíróság szerdán helybenhagyta azt a június elején elfogadott elsőfokú döntést, amely szélsőségesnek minősített három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet: a Navalnij Törzsei mozgalmat, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK) és jogutódját, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG). Jogvédők szerint a hatalom a „nemkívánatos és a szélsőséges szervezet”, valamint a „külföldi ügynök” kategória bevezetésével a civil szervezetek ellen lép fel. A hivatalos álláspont szerint a vonatkozó jogszabályok célja a belügyekbe való külföldi beavatkozás megakadályozása. „Nemkívánatosnak” olyan szervezetek minősíthetők, amelyek tevékenysége veszélyt jelent Oroszország alkotmányos rendjére vagy állambiztonságára.