Orosz agresszió: Elmaradhat az európai marsjáró útnak indítása

Rosalind Franklin marsjáró“Nagyon valószínűtlen”, hogy a tervezettnek megfelelően útnak indítanák a brit építésű marsjárót – jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA).

Az orosz űrhivatallal közös európai űrmisszió az Ukrajnában folyó háború miatt került veszélybe. A Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével, de ez a közös küldetés most az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt veszélybe került. Az ESA hétfői közleményében úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni “szankciók és a szélesebb összefüggések” nagy kérdőjelet tettek a Rosalind Franklin mellé – idézte a BBC News. Az ESA hangsúlyozta, hogy sajnálja “az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit”, és ahogy mindig, a programokban résztvevő munkatársai érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.

Az űrkutatásban Oroszország és a Nyugat évtizedek óta működik együtt, és ezt még a krími válság alatti feszültség sem akadályozta meg. Az ukrajnai orosz invázió azonban a BBC értékelése szerint fordulópontot jelent, kétségessé válik, hogy a megszokott módon tovább lehet-e folytatni az együttműködést és a közös projektek felfüggesztése is számos kérdést vet fel. Köztük azt is, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űrhajó raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket – a leszállórendszert – újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg. A legfogósabb kérdés azonban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyzete. A Föld körül keringő űrállomás infrastruktúrájában olyannyira összefonódott az egyes országok munkája, hogy Oroszország nehezen tudna ott működni a többi űrügynökség nélkül, és ez fordítva is igaz. Lehet, hogy az ISS az űrkutatási együttműködés jelzőfénye marad, mert nincs más alternatíva – írta a BBC News.

A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna. A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni. Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.

Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség a hétvégén jelentette be, hogy az Európai Unió gazdasági szankcióinak megtorlásaként felfüggeszti Szojuz rakétáinak indítását a francia guyanai Kourou űrrepülőtérről.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

BKK: már elérhetők az időalapú jegyek a BudapestGO-ban

csü márc 3 , 2022
Már elérhetők az időalapú jegyek a BudapestGO alkalmazásban – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A kizárólag digitális formában elérhető jegyek két változatban kaphatók: a 30 perces jegy 530 forintért, a 90 perces 750 forintért vásárolható meg. Aki korábban már telepítette telefonjára a BudapestGO-t, vagy annak elődjét, a FUTÁR applikációt, […]
BUDAPESTGO

Friss, ropogós