A többség nyitottan áll a mesterséges intelligenciához (AI) Magyarországon, ugyanakkor még kevesen használják azt; bár 79 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy tudják, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy tízes skálán.
A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting közleménye szerint a mindennapokban a válaszadók 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban fordításra (53 százalék), általános keresésekhez (45 százalék) és személyes kérdések megválaszolására (35 százalék). Kiemelkednek a diákok, 78 százalékuk használja az AI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb AI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69 százaléka ismer, és 51 százaléka aktívan használ. Ezen túl a válaszadók harmada használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26 százalékuk olyan virtuális okos asszisztenseket, mint a Siri vagy a Google Assistant.
A kutatás szerint jelentősek a generációs különbségek is az AI használatában: a fiatalabbak, különösen a Z generáció, aktívan használja a AI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A Z generáció (1997-2012) 91 százaléka ismeri a AI fogalmát, 46 százaléka napi szinten használja. Az AI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakran használt eszköz. A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a AI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt.
A válaszadók 27 százaléka már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18 százalékuk pedig adatelemzéshez is bevonta a AI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók negyven százaléka továbbra sem használja a AI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. Az AI-érettség mérésére bevezették az „AI Readiness Index”-et, ami egy tíz fokú skálán vizsgálja a válaszadók AI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Indexe 3,9 pont lett, a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5,2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2,8).
