Lapsánszky András a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által 14. alkalommal megrendezett szakmai szimpóziumon elmondta, hogy az NMHH innovatív módon próbál „előre menni az időben és megsejteni a jövőt”, hogy melyik technológia válik be, amelyhez aztán a frekvenciákkal kapcsolatos gazdálkodást igazítja. Ennek egyik állomása volt, amikor a 3G hálózat és eszközök kivezetésére tettek javaslatot – mondta, hozzátéve, hogy ez megadta a lehetőséget arra, hogy a negyedik és ötödik generációs mobilhálózatokban és számos újgenerációs hálózatban megnyíljon az út a szélesebb spektrumú alkalmazások előtt.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a frekvenciák területén az ötödik generációs hálózatok markáns elemét képezik a jelenlegi hírközlés kihívásainak, mert még nem lehet tudni, hogy ez mekkora siker lesz a hírközlés piacán. A hatóság így ennek megfelelően figyeli a folyamatot és igazítja az újabb frekvenciatendereket, illetve az ezzel kapcsolatos gondolkodást. Hozzátette, hogy az azonosítóknál ugyanez a kihívás, mert óriási igény van a hírközlési szolgáltatásokra. Ez globális kihívás, ami a hírközlés fogyasztása, főleg az adatfogyasztás és óriásadat forgalom fogyasztás iránt jelenik meg a világban. Erre a kihívásra globálisan kell reagálni.
Kiemelte, hogy ebben az Európai Unió próbál élen járni, egységes szabályozási keretet biztosítani, haladva azzal a világban zajló versennyel, ami a régiók között zajlik. Lapsánszky beszélt arról is, hogy a hírközlési versenykörnyezetben olyan szabályozási igények is felmerülnek, amelyek korábban nem. Példaként említette a fogyasztóvédelmet, a digitális szolgáltatások vagy az óriásplatformok megjelenését. Ezekre uniós szinten kell szabályozást hozni – mondta. Az NMHH elnökhelyettese komoly kihívásnak nevezte a mesterséges intelligenciát. Kitért arra is, hogy a távközlés területén a globális együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy a terület fejlődjön.