Ha szerinted a programozás csak unalmas lehet, akkor tévedsz! Ismerd meg négy, a mai napig használt programnyelv nevének érdekes háttértörténetét.
Érdekes történetek a számítógépes programnyelvek elnevezése mögött
Az informatika egyre jobban meghatározó tudományága a modern világnak, azonban a számítógépek működéséről és a programozásról a legtöbb ember szinte semmilyen ismerettel nem rendelkezik. Pedig a telefonunk működését, az autóink működését, az online szórakozást a verde casino online kaszinóhoz hasonló oldalakon, de még egy digitális fénykép elkészítését is a különféle számítógépes programnyelvek teszik lehetővé. Az alapvető informatikai ismeretek a jövőben elengedhetetlenek lesznek a mindennapi élethez.
Ha te is azt gondolod, hogy a számítógépes programozás unalmas, akkor nagyon tévedsz. A programozás egészen egyedi logika elsajátítását követeli meg, amely gondolkodásmód az élet számos területén hasznosítható. Ráadásul a programozásnak nem kell feltétlenül unalmasnak lennie. A számíntógépes programnyelvek tanulásának sok jópofa, érdekes része van, csakúgy, mint a valódi nyelvtanulásnak. Ha tovább olvasol, akkor megismerhetsz 4 vicces történetet, napjaink néhány leggyakrabban használt számítógépes kódnyelvének elnevezéséről.
Python
A Python egy mostanában rendkívül népszerű, úgynevezett általános célú programnyelv, amelynek a fő fókuszában az egyszerűség és a könnyű kódolás áll, ezáltal kezdők által is könnyen elsajátítható. A Python egy rendkívüli számítási kapacitással rendelkező dinamikus programnyelv, amely automatikusan és hatékonyan takarítja el a működése közben a már nem szükséges adattöredékeket, ezáltal nagyon jól használható olyan területeken, ahol hatalmas mennyiségű adattal kell dolgozni. Na de mégis miért hívják Pythonnak? Ha elsőre neked is a piton nevű kígyófaj jutott eszedbe a névről, akkor rossz felé keresgélsz!
A kódnyelv megalkotója Guido von Rossum, aki az 1990-es években kezdett el dolgozni rajta. Akkoriban éppen az első számítástechnológia robbanás közepén volt a világ, így sokan próbálkoztak házilag programnyelvek, hardverek és szoftverek fejlesztésével is. Guido mindenképpen egy vicces, érdekes, de könnyen megjegyezhető nevet szeretett volna találni, hogy a kódnyelvnek legyen esélye kitűnni a tömegből. Végül az 1970-es években indított, de a mai napig népszerű vicces TV show, a Monty Python’s Flying Circus után egyszerűen Pythonnak nevezte el a kódnyelvet.
Java
Ez a programnyelv a Python szöges ellentéte. A Java egy osztályalapú és objektum orientált, magas szintű programozási nyelv, amelyet számos programozó utál, mivel nehezen átlátható és körülményesen kódolható. Ennek ellenére a mai napig világszerte 56,000,000,000 (56 milliárd, tehát a föld népességének sokszorosa) elektronikus eszköz működéséhez elengedhetetlen a java, mivel az egyszerű integrált áramkörökön ez a nyelv futtatható az egyik legjobban. Az indonéziai Java szigete egyébként a világ egyik legsűrűbben lakott szigete, amelyen több, mint 145 millió ember él.
De mégis mi köze van egy szigetnek a programozáshoz? Lehet, hogy a programozási nyelv megalkotója idevalósi? A válasz nem helyes, ugyanis, a programnyelv elnevezésének valójában csak közvetetten van köze a szigethez. Sőt, még csak nem is ez az eredeti neve. A nyelv megalkotója, James Gosling eredetileg az “Oak”, vagyis “tölgy” megnevezéssel illette a kódnyelvet, mivel az irodája előtt egy szép nagy tölgyfa volt. Végül az utolsó pillanatban mégis inkább a “Java” név mellett döntött, a Java márkájú, egyébként tényleg Java szigetéről származó kávé miatt, ami nélkül nem tudta volna befejezni a munkát.
C
A C és a változatai, a C++és a C# már több, mint 50 éve széleskörűen használatos programnyelvek. Az első Windows operációs rendszereken különösen nagy jelentősége volt a C programnyelvnek. A mai napig elsősorban magas szintű alkalmazásai gyakoriak, például operációs rendszer szoftverek, eszközkezelő szoftverek és beágyazott rendszerek használják. A később megjelent, továbbfejlesztett változatok, a C++ és C# már inkább felhasználóközelibb alkalmazási területeket találtak maguknak, a C# például a mai napig gyakran használatos videójátékok fejlesztése során, míg a 2000-es évek elejének rengeteg szoftver C++ nyelven íródott.
Adja magát persze a kérdés, hogy miért neveznek el egy kódnyelvet egyetlen betűről? A történet ez esetben jóval egyszerűbb és praktikusabb, mint azt bárki gondolná. A C programnyelv azért kapta ezt az elnevezést, mert egy korábbi kódnyelv továbbfejlesztésével alkották meg, amely korábbi kódnyelvet B-nek hívtak. A B egyébként egy mára már kihalt, 1969-ben megalkotott kezdetleges kódnyelv.
HTML
A HTML valójában nem egy programnyelv, hanem egy egyszerű leírónyelv, amely weboldalak készítésénél használatos. Míg 90-es évektől kezdve egészen a 2000-es évekig az volt jellemző, hogy a programozók közvetlenül írták a HTML kódot, a 2000-es évektől kezdve a HTML kódot egyre inkább valamilyen “engine” generálja automatikusan, a fejlesztők pedig a weboldalt, jóval profibb és egyszerűbb módon az engineben alkotják meg. Ennek ellenére a HTML jelentősége semmit sem csökkent, hiszen az internet nem működne nélküle. Minden weboldal, amit valaha megnyitottál HTML-ben volt leírva. A távoli szerver mindig HTML kódban küldi el a böngészőnek a kódot, amelyet értelmezve a böngésző megalkotja azt a weboldalt, amelyet látsz a képernyőn.
De mégis mit jelent a HTML kifejezés? Ha arra gondoltál, hogy ez biztos valamilyen rövidítés, akkor eltaláltad. A HTML a “HyperText Mark-up Language” kifejezés, vagyis a “HyperText Leírónyelv” kifejezés rövidítése. A weboldalak elé kerülő HTTPS jelzés ugyanígy a “HyperText Transfer Protocoll Secure” kifejezés, vagyis a “Biztonságos HyperText Transzfer Protokoll” kifejezés rövidítése. Végezetül “hypertext” néven egyszerűen olyan szöveges adathalmazokat szoktak jelölni, amelyek más adatokra mutató referenciákat és grafikai információkat tartalmaznak. Úgy tűnik, hogy a programozók az internet fejlesztésekor a jópofa személyes elnevezések helyett a pragmatikus és szakszerű elnevezéseket részesítették előnyben.
