Nem minősül tiltott állami támogatásnak az Amazonnak nyújtott luxemburgi adókedvezmény

Az Európai Bíróság elutasította az Európai Bizottság 2017-es döntését, miszerint az Amazon óriásvállalatnak nyújtott luxemburgi adókedvezmények tiltott állami támogatásnak minősülnek, így nem fogadta el a testület kérvényét arra vonatkozólag sem, hogy az amerikai cég 250 millió dollárt fizessen vissza a nagyhercegségnek.

Az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy sérti-e a szabad versenyt a nagyvállalat és a luxemburgi adóhatóság közötti 2003-ban köttetett és 2011-ben meghosszabbított adómegállapodás. A testület véleménye szerint az egyezséggel a cég kikerülte az uniós értékesítéséből származó nyereségének háromnegyedére vonatkozó adóterhek megfizetését. 2017 októberében a bizottság azt a döntést hozta, hogy az adómegállapodás tiltott állami támogatásnak minősül, és a kereskedelmi nagyvállalatot 250 millió dollár (mintegy 78 milliárd forint) visszafizetésére kötelezte. Az Amazon, Luxemburggal együtt, keresetet indított az uniós bíróságnál e határozat megsemmisítése végett, mivel vitatták a bizottság tisztességtelen versenyhelyzet előállására vonatkozó érvelését. Az uniós bíróság napokban hozott ítélete szerint az Európai Bizottság nem bizonyította jogi szempontból kellő mértékben, hogy Luxemburg indokoltalanul csökkentette volna az Amazon adóterheit. Kimondták, hogy a brüsszeli testület több hibát is elkövetett a vizsgálatok során, így nem alátámasztható érvelése, miszerint az Amazon az adóegyezmény miatt tisztességtelen versenyelőnyt élvezett. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa sajtóközleményben reagált az uniós bíróság döntésére. Azt írta, hogy a testület alaposan megvizsgálja a bíróság határozatát, mielőtt újabb lépésekre szánná el magát. Emlékeztetett: az adózási politika a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, azonban összhangban kell lennie az uniós joggal. „A bizonyos multinacionális vállalatoknak nyújtott adókedvezmények károsítják a tisztességes versenyt az EU-ban. Ezenkívül hatalmas összegektől fosztják meg az államkincstárát és az európai polgárokat. Olyan összegektől, amit az állam a válságból való kilábaláshoz, és a kettős- zöld és digitális- átmenet kiépítéséhez használhatna fel” – hangsúlyozta.