Nem bírságol sem az IBM, sem a Microsoft

tapsAz érintettek, az IBM és a Microsoft cáfolta, az IPR-Insights International Zrt. magyarázza a március 3-án megjelent közleménye egy állítását. A médiában több helyen megjelent Csaknem félmilliárdos befektetéssel külpiacra lép egy magyar szoftvergazdálkodó című cikkben a szoftvergazdálkodással foglalkozó IPR-Insights egyik vezető tisztviselője, Zsoldos Sándor azt nyilatkozta, „…hogy egyre nagyobb veszélyt jelentenek az illegális szoftverek, egy-egy nagyobb szolgáltató – például a Microsoft vagy az IBM – egy vállalati audit során több milliós bírságot szabhat ki a vállalatra. Ez Kelet-Európában még nem annyira jellemző, de egyre terjed, Angliában viszont egy év alatt a nagyvállalatok kétharmadánál volt ilyen átvilágítás”. A megdöbbentő állítással kapcsolatban megkerestük a társaságot, amelyre az alábbi „érdekes” választ kaptuk.

Egy szoftvergyártó által végrehajtott audit során talált hiány felfedezése esetén olyan kiadásokkal kell számolnia az ügyfélnek, amelyek a saját feltárás és önálló rendelés esetén nem merülnének fel. Ezeket tekinthetjük egy egyfajta büntetési tételnek:

· Több gyártó bevett gyakorlata, hogy az audit során feltárt hiányok esetében nem engedélyezi az ügyfél által korábban megszerzett kedvezményszinten történő beszerzést, hanem listaárakon kell a hiányt rendezni.

· Amennyiben a feltárt hiány elemeiről kiderül, hogy több mint egy éve használatban vannak, úgy – szintén több gyártó gyakorlata szerint – ezekre szokásos visszamenőleges követési díjat felszámolni minden egyes használatban töltött évre.

· Amennyiben a szoftvergyártó igényét olyan képviselet kívánja behajtani, mint például a BSA, úgy ezen szervezet gyakorlati követelési díja (melyben saját tiszteletdíja is benne foglaltatik) általában 2-3 szorosa a hiányzó szoftverek árának.

· A felmérést végző tanácsadó cég (ez sok esetben valamelyik Big4 tanácsadó cég külföldi irodáját jelenti) munkadíját egy bizonyos hiány felett az ügyfélnek kell fizetnie.

A nyilatkozatban említett két társaságot, az IBM-et és a Microsoftot is megkerestük az állítás igazságtartalmával kapcsolatban. Mindkét cég, ahogy várható volt, cáfolta, hogy bármiféle bírságot szabhatnának, szabnának ki.

Az IBM álláspontja, hogy a szoftver szolgáltatásainak része – és nincs ez másként a többi nagy szoftverfejlesztő vállalatnál sem -, hogy ügyfelei szoftvergazdálkodását időről-időre áttekinti: ilyenkor megvizsgálják, hogy a termék használata megfelelő-e, illetve hogy kellően hatékonyan szolgálja-e a vevő céljait. Ha a független cég által végzett audit hiányosságokat jelez, akkor az ügyféllel közösen kitalálják, hogyan kerülhetnek újra jogtiszta helyzetbe, és miként lehet racionalizálni a szoftverportfóliót. Mindez egy külön üzleti megállapodás keretében történik, bírságról természetesen szó sincs — közölte lapunkkal a társaság.

A Microsoft Magyarország válaszában kijelentette, hogy a társaság nem hatóság, így bírság kiszabására nem jogosult (és nem is törekszik ilyesmire). A Microsoft tudatában van annak, hogy megfelelő adminisztrációs és nyilvántartási folyamatok nélkül a szoftvereszközök menedzselése komoly kihívásokat jelent a vállalatok, intézmények számára. Ezért más szoftvergyártókhoz hasonlóan a Microsoft is támogatja a szoftvergazdálkodási szabványokat. A szoftvergazdálkodási szabványokra alapozva a Microsoft létrehozta a saját szoftvergazdálkodási programját, annak érdekében, hogy segítsen ügyfeleinknek a helyes szoftvergazdálkodási folyamatok kialakításában. Támogató jellegének köszönhetően a Microsoft szoftvergazdálkodási programjában való részvétel nem kötelező a Microsoft ügyfelei számára, de az ebben résztvevő ügyfelek átfogó képet kaphatnak a vállalatuknál, szervezetüknél használt valamennyi Microsoft szoftverről. Bizonyosságot nyerhetnek a szervezetben használt Microsoft szoftverek eredetiségéről, illetve, arról, hogy ezen szoftvereket a Microsoft licenc-szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően alkalmazzák-e. A Microsofttal szerződéses jogviszonyban lévő vállalatoknál, intézményeknél ugyanakkor a Microsoftnak lehetősége van szoftver audit kezdeményezésére. Ügyfelei érdekeit maximálisan figyelembe véve és tiszteletben tartva, illetve az elvégzendő ellenőrzés pártatlanságát biztosítva, ilyen esetekben a Microsoft nemzetközileg elismert auditor céget kér fel a Microsoft szoftver-audit elvégzésére. Amennyiben a szoftver-audit hiányosságokat tár fel, azok rendezésére mód van az eredeti szerződésben meghatározott feltételek alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Szinte csak az it-vezetők ismerik az agilis projektmenedzsmentet

ked márc 17 , 2015
Az agilis megközelítés alkalmazását vizsgáló, most elkészült felmérés a hazai versenyszféra vezető szereplőire koncentrált. A felmérésből az derült ki, hogy a vállalatok átlagosan három éve kezdték el alkalmazni az agilis módszertant, azaz, ahol alkalmazzák ezt a projektmenedzsment eljárást, ott is szinte gyerekcipőben jár még az agilis módszertan. Szembeötlő, hogy egyedül […]

És még ez is...