Nem az a kérdés, hogy átvernek-e a csalók, hanem az, hogy mikor

Mindenki a csalók céltáblájára kerülhet, ha van bankszámlája, neten vagy okostelefonon bankol, így akár a gyerekek is támadás áldozatai lehetnek. Ezért fontos, hogy a fiatalok idejekorán megtanulják, miről is van szó – olvasható a K&H Bank közleményében.

A bűnözők körében az utóbbi években egyre nagyobb divat lett a kiberbűnözés, ezen belül az adathalászat, ami lényegében arról szól, hogy a csalók a gyanútlan banki ügyfelektől, vásárlóktól elkérik az adataikat, majd ezeket felhasználva szereznek hozzáférést bankszámlákhoz, illetve a felhasználók banki és egyéb – akár személyes – adataihoz. A probléma az adathalászattal az, hogy a csalók egyre ravaszabb, folyamatosan frissülő módszerekkel próbálkoznak és nem kímélnek senkit, így akár azok a gyerekek is célkeresztbe kerülhetnek, akik részben az online világban élik az életüket – facebookoznak, twittereznek, tiktokoznak, vagy neten vásárolnak illetve mikrotranzakciókat hajtanak végre egy online játékban akár saját, akár szüleik bankkártyájával. Szóval a fiatalok legnagyobb része is célpont lehet. Akad példa arra is, hogy a csalók nem egy bank, hanem egy netes kereskedő “mögé” bújva próbálják átverni az embereket.

A megrendelés után egy olyan oldalra irányítják őket, amely az adott bank eredeti fizetési felületéhez nagyon hasonlóan néz ki, de valójában nem az. A vásárlók pedig olyan adatokat adnak meg, amellyel utána a bűnözök kárt okozhatnak nekik. Figyelmeztetni kell a fiatalokat, hogy az adathalászok is lépést tartanak a korral, azaz nem csak – e-mailben, sms-ben indítanak támadást, hanem telefonon, a különféle üzenetküldő alkalmazásokon, social media platformokon és a gyerekek körében nagyon népszerű Tiktokon is. Kiberbiztonsági szakemberek tudnak olyan esetről, amelynek keretében a platformon népszerű influenszerek és a felhasználók váltak célponttá. A csalók egy linket küldtek, amely egy csetszobába “vitt”, ahol elkérték a legfontosabb adatokat, amelyekkel át lehetett venni az irányítást a Tiktok-fiók felett. Kibervédelmi szakértők ezért azt javasolják a felhasználóknak, hogy használják az úgynevezett kétfaktoros, más néven kétlépcsős belépési módot, továbbá készítsenek biztonsági másolatot a tartalmakról.

Tippek

• • Minden esetben figyelni kell arra, hogy a böngészőben helyesen jelenik-e meg a bank URL-címe. Ha nem pontos a cím, furcsa karakterek, elütések vannak benne, az gyanúra adhat okot.
  • A bank URL címét abban az esetben is ajánlott ellenőrizni, ha valamelyik keresőből nyitjuk meg.
  • Kulcsfontosságú: általában a bankok semmilyen formában nem kérnek távoli hozzáférést az ügyfelek eszközeihez és nem kérik, hogy bármilyen távoli hozzáférésre alkalmas alkalmazást telepítsenek.
  • Továbbá általában a bankok sosem kérnek e-mail-ben vagy sms-ben titkos adatokat (például ügyfélazonosító, ePIN, mPIN, jelszó, 3DSecure sms megerősítő kód) és telefonszámot.
  • Jellemzően olyat sem kérnek, hogy az ügyfelek e-mailből vagy sms-ből egy linkre kattintva lépjenek be az e-bankba.
  • Ha esetleg mégis valaki áldozattá vált és megadott érzékeny adatokat a csalóknak, akkor haladéktalanul lépjen kapcsolatba a bankjával.