Újabb súlyos csapás érte a Google-t: kevesebb mint egy éven belül másodszor is bíróság mondta ki, hogy a cég visszaélt piaci erőfölényével. Ezúttal nem a keresőmotor, hanem a digitális hirdetési hálózat került a célkeresztbe. A virginiai Leonie Brinkema (képünkön) szövetségi bíró szerint a Google illegálisan használta ki hirdetési technológiáját, hogy tovább hizlalja azt a gigabirodalmat, amelynek értéke ma már meghaladja az 1,8 billió dollárt.
A friss döntés egy újabb mérföldkő abban a többéves antitröszt-hadjáratban, amit először Donald Trump elnöksége alatt indított el az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) a keresőóriás ellen, majd Joe Biden kormányzása alatt újabb lendületet vett – ezúttal a digitális hirdetési piacot célba véve. A cél: visszaszorítani azt a hatalmat, amelyet a Google a Szilícium-völgyi garázsból indulva 1998 óta felépített. Bár eddig mindkét ügyben az állam győzött, a történetnek koránt sincs vége. A Google természetesen fellebbez, miközben közben már teljes erővel veti bele magát a mesterséges intelligencia aranylázába.
Következik a büntetési szakasz – jöhet a Chrome eladása?
A mostani ügy következő fázisa, a büntetésről szóló eljárás, várhatóan az év végén vagy 2026 elején indulhat. Ezzel párhuzamosan a keresőmotoros perben már hétfőn megkezdődnek a „jogorvoslati meghallgatások” Washingtonban, ahol a DOJ jogászai azt próbálják elérni, hogy a bíróság kötelezze a Google-t például a Chrome böngésző eladására.
A hirdetési birodalom: minden a DoubleClick-kel kezdődött
Brinkema 115 oldalas döntése annak a hirdetési gépezetnek a működésére koncentrál, amelyet a Google az elmúlt 17 évben épített ki – nemcsak a keresőmotorja, hanem a Chrome böngésző, a YouTube és a Google Térkép köré is. A hálózat kulcseleme a 2008-as DoubleClick-felvásárlás volt, amelyet az amerikai hatóságok akkor még jóváhagytak, anélkül hogy felismerték volna: ezzel egy olyan rendszer alapjait tették le, amelyben a Google manipulálhatja az árakat egy olyan ökoszisztémában, amelyet honlapok ezrei használnak bevételszerzésre.
A DOJ ügyvédei szerint a Google három kulcsterületen szerzett domináns pozíciót: ahol a weboldalak hirdetési helyeket kínálnak, ahol a hirdetők megjelenítik azokat, és az aukciós rendszerekben, amelyek ezredmásodpercek alatt párosítják a keresletet a kínálattal.
Brutális összefonódások – szerződésekkel és technológiával betonozta be magát a Google
A tavalyi, Hálaadás előtti hosszú tárgyalássorozat után Brinkema végül elutasította ugyan a DOJ azon állítását, hogy a Google a hirdetőket is kihasználta volna, de világosan kimondta: a techcég visszaélt a hatalmával, és ezzel ellehetetlenítette a versenyt – különösen a kiadóvállalatok szenvedték meg, akik rákényszerültek a keresőgigász hálózatára.
„Több mint egy évtizeden át a Google szerződéses szabályzatokon és technológiai integráción keresztül összekötötte a kiadói hirdetésszervert és az aukciós rendszert. Ez lehetővé tette számára, hogy monopóliumát kiépítse és fenntartsa ezekben a piacokban. A vállalat még tovább mélyítette pozícióját antikompetitív irányelvekkel, és azáltal, hogy megszüntette a versenyképes termékfunkciókat” – írja Brinkema.
Van mentség
Brinkema ugyanakkor azt is megállapította, hogy önmagukban sem a DoubleClick, sem a későbbi Admeld felvásárlása nem minősül törvénysértőnek. „A DOJ nem tudta bizonyítani, hogy ezek az akvizíciók versenyellenesek lettek volna. Bár ezek segítettek a Google-nek, hogy monopóliumot építsen két egymással összefüggő ad tech piacon, önmagukban nem elegendők annak bizonyítására, hogy a Google kizáró magatartással tartotta fent hatalmát” — jelentette ki a bíró.
Az USA főügyésze szerint azonban mérföldkő. „Ez mérföldkő a digitális közélet monopolizálása elleni harcban” – nyilatkozta Pamela Bondi amerikai főügyész. A kérdés már csak az: meddig bírja még a Google a jogi ostromot – és mekkora árat kell végül fizetnie a dominanciáért.
A keresőcég hivatalosan is bejelentette: fellebbez a legújabb bírósági döntés ellen, amely a DOJ keresete nyomán a hirdetési üzletágát vette célba. „Nem értünk egyet a bíróság döntésével a kiadóknak szánt hirdetési eszközeinkkel kapcsolatban. A kiadók számos lehetőség közül választhatnak, és ők azért döntenek mellettünk, mert a hirdetéstechnológiai eszközeink egyszerűek, megfizethetők és hatékonyak” – nyilatkozta Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős alelnöke.
Az ögyészek a hírmédiát ért károkra fókuszáltak
Ahogy a keresőpiaci perben is, a Google ezúttal is határozottan tagadta a DOJ vádjait. Ügyvédeik azzal érveltek, hogy a kormány egy rég elavult piaci modellre építette az ügyet – olyan képet festett, ami még tíz éve volt releváns –, miközben teljesen figyelmen kívül hagyta a ma már sokkal versenyképesebb digitális hirdetési piacot, amelyben a Meta (Facebook), az Amazon, a Microsoft és a Comcast is komoly szereplők. A Google ügyvédje, Karen Dunn azzal figurázta ki a kormány piaci definícióját a nyitóbeszédében, hogy azt egy „időkapszulához” hasonlította, amelyben „egy BlackBerry, egy iPod és egy Blockbuster tagsági kártya” található – vagyis totálisan elavult szemléletre épít.
A per során a minisztérium jogászai főként a hírmédiát ért károkra fókuszáltak, amiket szerintük a Google piaci fölénye okoz. A USA Today kiadója, a Gannett, illetve a The Wall Street Journal-t jegyző News Corp tanúi is arról számoltak be, mennyire nehéz dolguk van, és milyen kevés valódi alternatíva létezik a Google hirdetéstechnológiáján kívül. A kormány érvelése szerint ezek a cégek nagyrészt online hirdetésekből tartják fenn magukat, így biztosítva, hogy a tartalmaik ingyenesen elérhetők legyenek az olvasóknak.
Elemzők előre jelezték a döntést
Most a kormány akár meg is próbálhatja lebontani a Google hirdetési rendszerét. Az ügy több mint két éve indult a Biden-adminisztráció alatt, és már akkor is világos volt: a DOJ legalább a Google Ad Manager eladását akarja elérni – ez az a platform, amelyet weboldalak használnak a hirdetések kezelésére és értékesítésére a Google hirdetési piacterén keresztül — írja cikkében az Associated Press szakújságírója, Michael Liedtke.
A bíró döntése nem lepte meg a piacot – olyan elemzők, mint Brian Pitz a BMO Markets-től már korábban is előrejelezték, hogy a keresőóriás valószínűleg veszíteni fog, így a befektetők részben felkészültek a csapásra. Az Alphabet (a Google anyavállalata) részvényei ennek ellenére csütörtökön közel egy százalékot estek, 151,22 dolláron zárták a napot. Az Alphabet részvényei idén eddig húsz százalékot estek. És nem ez az egyetlen front, ahol a Google háborút vív: még mindig küzdenek a 2023-as esküdtszéki ítélettel is, amely szerint az Androidos okostelefonok Play Áruháza is jogellenes monopóliumnak számít.
Friss
A trösztellenes per hétfői kezdőnapján az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) ügyvédje kijelentette, hogy a Google-ra szigorú intézkedéseket kell kiróni annak megakadályozására, hogy mesterséges intelligencia termékeit felhasználva tovább növelje dominanciáját az online keresések terén. A DOJ és az állami főügyészek arra törekednek, hogy a Google-t rákényszerítse Chrome böngészőjének eladására és más intézkedésekre a verseny helyreállítása érdekében, még akkor is, amikor a keresés fejlődik és átfedésbe kerül a generatív AI termékekkel, mint például a ChatGPT. A tárgyalás során a Perplexity AI és az OpenAI képviselői fognak tanúskodni arról, hogyan fedik át egymást a keresés és az AI, valamint arról, hogy a Google dominanciája hogyan befolyásolja üzleti tevékenységüket. A DOJ és az állami főügyészek széles koalíciója arra törekszik, hogy a Google-t rákényszerítse Chrome böngészőjének eladására és más intézkedésekre a verseny helyreállítása érdekében, még akkor is, amikor a keresés fejlődik és átfedésbe kerül a generatív AI termékekkel, mint például a ChatGPT. A tárgyalás során a Perplexity AI és az OpenAI képviselői fognak tanúskodni arról, hogyan fedik át egymást a keresés és az AI, valamint arról, hogy a Google dominanciája hogyan befolyásolja üzleti tevékenységüket.
English summary
|
