Mit tehetsz, ha törlik a tartalmad vagy a fiókod?

Az online kommunikáció térnyerése új, izgalmas jogi kérdéseket vet fel, különösen a felhasználók és a közösségi média platformokat működtető szolgáltatók kapcsolatát illetően.

Egyre gyakoribb kérdés, hogy ha egy szolgáltató eltávolít egy jogsértőnek minősített bejegyzést, vagy akár véglegesen törli egy felhasználó fiókját, van-e jogi lehetőség e döntés megtámadására. Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a joggyakorlatot.

Elvárható-e, hogy a platform fellépjen a jogsértő tartalommal szemben?

Igen, ez jogilag és társadalmilag is elvárható. A közösségi oldalak nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is megakadályozni a jogsértő tartalmak terjedését, mert csak így előzhető meg a jogsérelmek bekövetkezése. Mivel a jogi szankciók általában utólagosak, a szolgáltatók szerepe kulcsfontosságú a megelőző jogvédelemben. Ezt szolgálja például a „notice and takedown” rendszer is, amely a tárhelyszolgáltatók felelősségét is szabályozza.

Egy magyar ügyben a közösségi média szolgáltató – többszöri figyelmeztetés után – véglegesen törölte egy felhasználó fiókját, mert az több bejegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályokat. A felhasználó polgári pert indított, kérve fiókja visszaállítását, azzal az indokkal, hogy ezzel megsértették a véleménynyilvánításhoz és kapcsolattartáshoz fűződő személyiségi jogait.

A bíróságok döntése: szerződéses kérdés, nem alapjogi

A Szegedi Törvényszék és az ítélőtábla is elutasította a keresetet. Indoklásuk szerint a felek között szerződés jött létre, melynek feltételeit a felhasználó regisztrációkor elfogadta. Ennek alapján a szolgáltató maga határozhatja meg, milyen tartalmakat engedélyez, és jogszerűen törölheti a szabályokat sértő fiókokat.

A Kúria végső, precedens értékű döntése is megerősítette: az ilyen esetek szerződéses jogvitának minősülnek, nem pedig alapjogi kérdésnek. A platform által meghatározott tartalmi szabályokat kell vizsgálni, nem pedig a felhasználó véleményének jogszerűségét. A szolgáltató tehát a felhasználási feltételek alapján jogosult dönteni a tartalmak törléséről.

A közösségi oldalak egyre aktívabban ellenőrzik a tartalmakat, a felhasználói panaszok pedig növekvő tendenciát mutatnak. Ez alapján a jövőben újabb ügyek és bírósági döntések várhatók, amelyek árnyalhatják a jelenlegi, szigorúan szerződéses megközelítést – véli Gass.

Európában is egyre forróbb téma

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyre több vitát vált ki, hogy mennyire avatkozhatnak bele a szolgáltatók a felhasználók kommunikációjába. Az Európai Unió 2022-ben hatályba lépett Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelete (Digital Services Act) például már előírja, hogy a nagy platformok kötelesek transzparensen eljárni a tartalmak törlésénél és a felhasználók számára indokolással együtt kell megküldeniük a döntéseiket. Emellett biztosítaniuk kell a jogorvoslati lehetőséget is, így a jövőben a felhasználók számára több esély kínálkozhat érdekeik érvényesítésére egy-egy törlés vagy fiókletiltás esetén.

Vélemény

Sajnos a szakértőnek abban nincs igaza, hogy a közösségi oldalak egyre aktívabban ellenőrzik a tartalmakat. Épp ellenkezőleg, a szólásszabadságra hivatkozva egyre kevésbé lépnek fel a káros tartalmak ellen. A Meta (Facebook) például bejelentette, hogy lazít a tartalmi szabályain, különösen a politikailag érzékeny témák, mint például a migráció vagy a genderkérdés kapcsán. Céljuk a „szólásszabadság” növelése és a „cenzúra” csökkentése. Ennek részeként a Meta megszüntette a harmadik féltől származó tényellenőrző programjukat is. Elon Musk tulajdonlása óta a Twitter (X) is jelentősen lazított a moderációs szabályokon, hangsúlyozva a szólásszabadságot. Ez gyakran vezetett ahhoz, hogy korábban tiltott vagy korlátozott tartalmak, dezinformációk is megjelentek a platformon.