Egy felmérés eredménye szerint az Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket Európában, 850 millió eurós veszteséget okozva ezzel a gyártóknak.
Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket Európában, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő szellemi tulajdon (intellectual property – IP) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is.
Európa idén nyáron a sportvilág központjává válik: július 26-án Párizsban kezdetét veszi a 34. Nyári Olimpia, előtte pedig a németországi Labdarúgó Európa-bajnokság és a Tour de France vonz majd a képernyők elé több millió sportrajongót világszerte. Az EUIPO „Play Fair” kampányával arra buzdítja a szurkolókat, hogy csak a legális közvetítéseket nézzék és eredeti sportfelszereléseket vásároljanak, hiszen ezzel a sportvilág valamennyi szereplőjét, köztük a sportolókat is támogatják, hiszen az IP-jogok hasznosításából származó bevételeket elosztják a sportolók és a szervezetek között.
Milliók néznek illegális csatornákon sportközvetítéseket
Az illegális sportközvetítések elterjedése komoly problémát jelent a sport finanszírozása szempontjából és súlyos következményekkel járhat az egész sportvilágra nézve. Az EUIPO felmérés1 szerint az EU polgárainak 12 százaléka követ illegális csatornákon keresztül sporteseményeket.
„Ha a szurkolók illegális streameken nézik az élő sporteseményeket, az olimpia egész szolidaritási finanszírozási modellje veszélybe kerül. A médiaközvetítési jogok elveszítenék értéküket és a jogtulajdonosok nem részesülnének a médiaközvetítési jogokból, ami fájdalmas következményekkel járna” -nyilatkozta 2023-ban Emma Terho, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságának elnöke az online sportesemények és más élő események kalózkodása elleni küzdelemről szóló EUIPO konferencián.
A fent említett 2023-as tanulmányból, amely az európai uniós polgárok szellemi tulajdonhoz fűződő viszonyát vizsgálta, kiderült, hogy az illegális tartalmakat fogyasztók többsége (65 százalék) elfogadhatónak tartja az online tartalom illegális megszerzését, vagyis a kalózkodást, ha az adott tartalom nem érhető el az előfizetésük keretében. Összességében azonban a megkérdezettek 82%-a tisztában van azzal, hogy a digitális tartalmak illegális forrásokból történő beszerzése káros következménnyel járhat.
Az illegális közvetítések követésének aránya országról országra változik: Magyarországon például a legalacsonyabb, mindössze a megkérdezettek hat százaléka – a 15-24 éves fiatalok 17 százaléka –, más uniós országokban, például Franciaországban ez az arány 11 százalék. A legtöbb illegális tartalomfogyasztás pedig Bulgáriában (21 százalék) és Görögországban (20 százalék) tapasztalható. Az EUIPO szerzői jogi online jogsértésekről szóló tanulmánya2 szerint a streaming az illegális televíziós tartalmakhoz való hozzáférés legnépszerűbb módszere – az EU-ban a kalózkodás 58 százaléka streaming, 32 százaléka pedig letöltés formájában történik.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011 óta maga is végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak megismerése céljából, amely idén először külön figyelmet szentelt a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztásra.
„A sportot nézők leginkább a hagyományos TV-közvetítéseket részesítik előnyben, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A megkérdezett fiatalok hatoda – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes streamek felé fordul. Arra ösztönözzük az idei nemzetközi sportesemények szurkolóit is, hogy hivatalos közvetítéseket nézzenek és szándékosan ne válasszanak hamisított sporteszközöket, termékeket” – emelte ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.
Az EU országai és az érintett felek aktívan küzdenek az élő események illegális közvetítése ellen különböző szabályozások és az ilyen tartalmak blokkolására szolgáló technológia alkalmazásával. A sporttal és más élő eseményekkel kapcsolatos online kalózkodás elleni fellépés jegyében jött létre például az EUIPO Agorateka – a magyar fogyasztók számára a Hungaroteka oldal –, ami segít a nézőknek azonosítani a legális online tartalmakat, beleértve a sporteseményeket is.
Hamisított sportcikkek: egy 850 millió eurós probléma
A „Fake Star” művelet – amely az ismert márkák jogait sértő hamisított áruk ellen irányuló kezdeményezés – az Europol koordinációjával és húsz ország hatóságainak aktív részvételével jelentős eredményeket hozott: Európa-szerte nyolcmillió hamisított luxus- és sportcikket foglaltak le. A hamis termékek között voltak textíliák, lábbelik, címkék, bőráruk és ruházati kiegészítők, beleértve a sportcipőket és sportruházatot is. Ezek becsült kiskereskedelmi értéke eléri a 120 millió eurót.
A hamis termékek értékesítése az EUIPO adatai szerint évente 850 millió euró veszteséget okoz, ami az ágazat teljes értékesítésének tizenegy százalékát teszi ki. Arányaiban Románia, Litvánia és Magyarország szenvedi a legnagyobb kárt, ahol a hamisított sporteszközök az összes elveszett értékesítés akár húsz százalékát is kitehetik.
Fontos megjegyezni, hogy ez a számadat nem tartalmazza például a hamisított futballmezeket vagy sportcipőket, amelyek a hamisított ruházati cikkek jelentős részét képezik Európában – becslések szerint évente összesen tizenkétmilliárd euró értékben.
A hamisításnak számos további káros következménye is lehet. A bevételkiesés és a munkahelyek elvesztése mellett – amint azt a ruházati, kozmetikai és játék szektorok hamisításának gazdasági hatásairól szóló EUIPO tanulmány is bizonyítja – a vállalatok márkahírneve is csorbul az alacsonyabb minőségű másolatok miatt. Ez a folyamat kihat a kis- és középvállalkozások innovációs hajlandóságára is, mivel csökken a bizalom a befektetések megalapozottsága iránt. A hamisítás társadalmi következménye a fogyasztók egészségének veszélyeztetése is, hiszen a hamisított termékek gyakran nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, és mérgező vagy veszélyes anyagokat tartalmazhatnak.
Az EUIPO felmérése alapján az EU-ban a 15-24 éves fiatalok átlagosan tíz százaléka tudatosan vásárolt hamisított sporteszközöket, a leggyakrabban a görög fiatalok – akiknek 18 százaléka tett így. A magyar fiatalok körében alacsonyabb, hét százalék ez az arány. Ezzel szemben az európai 15-24 éves fogyasztókhét százaléka véletlenül vásárolt hamisított termékeket.
A „Play Fair” kampány arra ösztönzi az embereket, hogy vegyék komolyan a sport és az eredeti termékek támogatásának fontosságát, mivel csak így lehet hatékonyan megvédeni az európai és ezen belül a számunkra kiemelten fontos hazai sportágazatot az IP jogsértések által okozott gazdasági és társadalmi károktól.
