MI: Rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban

mesterséges intelligenciaEgy friss kutatás megvizsgálta mennyire kész a mesterséges intelligencia (MI) használatára, azaz mennyire „MI ready” egy-egy vállalkozás.

A System 32 IT Kft. a BellResearch kutatóintézettel közös elemzése szerint a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva. A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.

A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján tíz százalékánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat. A mintába került MI-t használó szervezetek közül egy-két kivételével egyik sem rendelkezik MI-re szánt költséggel, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63 százaléka rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17 százalékuk alacsony, 19 százalék közepesen tudatos és csupán két százalék rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény a képzésre és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31 százaléka most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19 százalékuk a következő egy-két évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44 százalékuknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38 százalékánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.

Az MI alkalmazásának TOP 4-es listája

Az MI-t használók 83 százaléka pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72 százaléka általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. Ötven százalékban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44 százalék)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a baby boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik. A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13 százaléka negyven év alatti, 28 százaléka 40-49 év közötti, 22 százaléka 50-59 éves, 13 százaléka hatvan éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg?

Steigervald Krisztián generációkutató szerint: „Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t.

Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64 százaléka egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46 százalékuk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására. Szlezák szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

Robot szüli meg a FOMO Sapienst?

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad. „Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni” – ahogy Mérő, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68 százalék az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67 százaléka egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75 százalékuk szerint gyorsítja, 31 százalékuk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78 százalékuk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31 százaléka vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.

Szlezák szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk nyereségességét hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az it-biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Tervek az MI alkalmazását illetően

Egy 2023-as amerikai kutatásban az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69 százaléka állította, hogy a következő három évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. Az idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27 százaléka válaszolt igennel.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket” — mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.

A tanulság: rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó oktatás és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Két hétre leáll az MVM áramszámlázási rendszere

ked jún 11 , 2024
ShareTweetPinShareAz MVM áramszámlázási rendszere július 1-jétől előreláthatólag két hétre leáll, miután június 30-án az E.ON Áramszolgáltató Kft. beolvad az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-be. A beolvadást követően Magyarországon az egyetemes áram- és földgázszolgáltatást már egyedül az MVM Next nyújtja majd – tették hozzá. A közlemény szerint az új ügyfélkör átvétele jelentős […]
MVM Next csekk

És még ez is...