Mérnökök ekkorát még nem tévedtek: csak a nyelvtanítás fejlesztését sürgeti az EJMSZ

Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). Álláspontjuk szerint ez a döntés már rövidtávon is annak a veszélyével jár, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok – a nyelvtudásuk hiányossága miatt – hátránnyal indulnak a választott szakmai pályájukon. A Szövetség úgy látja, hogy a nyelvtanárok szakmai és anyagi megbecsültségének növelésével lehetne radikálisan javítani a fennálló helyzeten. A szövetség azt javasolja első lépésként az iskolák fenntartóinak, hogy a közoktatásban dolgozó nyelvtanárok bérét mielőbb igazítsák a versenyszférában elérhető fizetések szintjéhez. Ez alapfeltétele lenne annak, hogy csökkenjen a jelenlegi, nagyarányú pályaelhagyás a tanárok körében, valamint növekedjen a katedrát újonnan választó frissdiplomások száma.

A szövetség szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a szülők, a számlákkal igazolható, magánúton teljesített nyelvórák költségét levonhassák az adójukból. Tény ugyanis, hogy az iskolai nyelvórák – és erre az Oktatási Hivatal felmérése is utal – önmagukban, az emelt óraszám ellenére sem elégségesek ahhoz, hogy a diákok használható nyelvtudás birtokába jussanak. Továbbá az EJMSZ hangsúlyozza, hogy külön támogatásban kell részesíteni a szakképző intézményekben (technikumok, szakgimnáziumok) zajló nyelvi oktatást, mert jelenleg az ott tanuló diákok bekerülési esélyei a felsőoktatásba, pont az elégtelen nyelvismeretük miatt siralmas képet fest. Egyúttal a szövetség kéri a kormányt, hogy jelöljön ki mielőbb egy új dátumot a közelmúltban eltörölt felvételi nyelvvizsga követelmény visszaállítására, hogy így a jövőben a felsőoktatásba magabiztos nyelvtudással bekerülő és azzal rendelkező fiatalok minden területen, de főként a műszaki, mérnöki szakmákban a lehető legjobb esélyekkel kezdhessenek bele diplomázás után a karrierterveik valóra váltásába.

Tud úszni? – Nem. – És ha megfizetem?
Valami nagyon félrement a szövetségnél, ha úgy gondolják, hogy a nyelvoktatást a többi tantárgy nélkül meg lehet erősíteni. Azon kívül, hogy milyen feszültségeket teremtene az a javaslatuk, hogy a nyelvtanárokat sokkal jobban fizessék meg, mint például az egyre kevesebb matematika-, fizika- vagy kémiatanárt, azzal is számolniuk kellett volna, hogy az indítványuk azt sugallja hogy ennyire egyszerűen meg lehet oldani a kormányzat által lerohasztott ágazat egyik problémáját. Arról nem is beszélve, hogy ha a gyerekek nem tanulnak meg például szöveget értelmezni, akkor az idegen nyelven sem fog menni. Vagyis a gyerekek oktatás, nevelése sokkal összetetteb kérdés annál, ahogy azt a javaslatokat kidolgozók gondolják. Ha a műszaki értelmiség krémje nem érti, és nem tudja elmagyarázni a kormányzati döntéshozóknak, illetve a legfőbb döntéshozónak, hogy nem a sportnak kellene hazánk kiemelt stratégiai ágazatának lenni, hogy nem betonra, sportesemények rendezésébe kellene százmilliárdokat fektetni, hanem az oktatásba, akkor tényleg nagyobb a baj, mint gondolnánk. Félreértések elkerülés végett: nem sajnáljuk a többletjövedelmet a nyelvtanároktól, sőt épp ellenkezőleg azt gondoljuk, hogy mindenkit, aki az oktatásban munkálkodik sokkal-sokkal jobban meg kellene becsülni anyagilag. Nem azért, mert ettől egyes, a pályára alkalmatlan kontraszelektált pedagógusok majd meg fognak táltosodni, hanem azért, hogy a rátermett fiatalokat ne tántorítsa el már pályaválasztásnál az a tudat, hogy gyakorlatilag a nyomort választják egy életre, ha a a világ egyik legszebb hivatását választják.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.