Mérföldkövet avattak Szegeden

Anne L'HuillierAnne L’Huillier Nobel-díjas fizikus részvételével Attoszekundumos szimpóziumot tartottak, majd a tavalyi fizikai Nobel-díjasok eredményét megörökítő mérföldkövet avattak a Szegedi Tudományegyetem Lézerkutató Központjában.

A The Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) meghívására Szegedre érkezett Anne L’Huillier Nobel-díjas fizikus, a Lundi Egyetem Atomfizika Tanszékének professzora, aki az Attoszekundumos szimpózium díszvendégeként tartott előadást. A francia-svéd professzorasszony Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út című bemutatójában a tudományterület fejlődését, kiemelkedő kutatási eredményeit ismertette. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a Sylos GHHG lézer kialakításában a Lundi Egyetem is részt vett. L’Huillier azt is hangsúlyozta, hogy szakmai életében jelentős szerepet játszik és szívéhez közel áll a szegedi központtal folytatott munka.

A 2023-as fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, Krausz (Kettősmérce) Ferenc és L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására. Pénteken hármójuk eredményének állítottak emléket a kutatóintézet tudománytörténeti idővonalán. A 2023. évi fizikai Nobel-díjasok tiszteletére elhelyezett új mérföldkő avatásán Krausz és L’Huillier is részt vett, mindketten nagy szerepet játszottak az ELI ALPS létrejöttében.

Gömböccel köszöntötték a kutatókat

Az ELI ALPS kutatási profiljában az egyik fókuszterület az attoszekundumos fizika. A tudományterület vezető kutatóinak Nobel-díja azt üzeni, hogy az attoszekundumos tudomány jelentős felfedezésnek minősül az emberiség számára. „Az ELI ALPS kutatói és munkatársai nevében szívből gratulálunk a Nobel-díjjal elismert kiemelkedő tudományos teljesítményükhöz. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy velünk ünneplik kutatóközpontunk egyik mérföldkövének avatását” – idézi a közelmény Varjú Katalin, az ELI APLS tudományos igazgatója köszöntő szavait.

A különleges alkalomból egyedi ajándékkal, egy-egy Gömböccel köszöntötték a kutatókat. A Gömböc az első olyan ismert konvex, homogén tárgy, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van. A Gömböc létezését 1995-ben feltételezték, de a létezése bizonyítása és kísérleti igazolása több mint egy évtizeddel később történt meg, akárcsak az attoszekundumos impulzusok esetében. A Gömböcök egyedi sorszámmal rendelkeznek. L’Huillier Gömböcén a 170-es szám szerepel, ami tisztelgés a 170 attoszekundumos impulzus előtt, amit 2004-ben ért el a lundi csoport. Krausz Gömböcén a 80-as szám látható, ugyanis Krausz 80 attoszekundumos impulzusokat állított elő 2008-ban.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Kiszorulhat a természetes intelligencia az auditálásból

vas jún 16 , 2024
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia (MI): a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd. A KPMG kutatásában pénzügyi beszámolási vezetőket kérdeztek – tíz országban 1800-at […]
KPMG

És még ez is...