Megvizsgálták, hogy hülyül-e az emberiség: nincs ok a vidámságra

agyA Lenovo közzétette első Think Reportját, amelyben kritikai szempontok szerint vizsgálja, hogyan befolyásolják a társadalmi kihívások a globális termelékenységet és viselkedést.

A jelentés szerint napjainkban a gondolkodás gátolt, és a válaszadók saját bevallása szerint világszerte naponta nagyjából két óra termelékenységveszteséget jelent az, hogy képtelenek céltudatosan gondolkodni. Ennek oka elsősorban a kiégés, a stressz és a mentális fáradtság, amelyet az elmúlt két év óriási társadalmi változásai miatt tapasztalnak. A vizsgálat célja az volt, hogy a “valódi gondolkodás” fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét, és lehetővé tegyék, hogy a munkaerő intelligensebben, együttműködőbben – és kevésbé zavaróan – használja a technológiát annak érdekében, hogy az ne vonja el a figyelmet az élet megélésétől és a boldogulástól.

“Megdöbbentő látni, hogy az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi fejlődés veszélyben van a valódi gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, hogy társadalmi szinten a gondolkodás új forradalmára van szükségünk” – nyilatkozta Emily Ketchen, a Lenovo Intelligens Eszközök Csoportjának alelnöke és marketingigazgatója.

A gondolkodási rés

A válaszadók nagyrészt úgy érzik, hogy az elmúlt néhány év külső eseményei (COVID-19, gazdasági zavarok) hozzájárulnak a figyelemeltereléshez, a multitasking terjedéséhez és a fáradtsághoz, ami tovább rontja a gondolkodásuk minőségét. A válaszadók mindössze 34 százaléka mondta, hogy gondolkodási idejének “teljes” vagy “legnagyobb részét” tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti. Az informatikai döntéshozók 75 százaléka világszerte azt állítja, hogy kollégáiknak “nagyon” vagy “valamennyire” gondot okoz a tiszta és produktív gondolkodás.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy “túlélési” gondolkodásra támaszkodik, és a gyors gondolkodás és a többfeladatú gondolkodás képessége “rendkívül” vagy “nagyon” fontos – ez azonban az innovatív és cselekvőképes gondolkodás hiányát eredményezi, amely hatással lehet a fejlődésre. Ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrejelzéseik szerint életük nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben sem.

A gondolkodás ereje

A válaszadóknagy részének nehézséget okoz a jobb gondolkodás elérése, noha pozitív asszociációkat kapcsolnak a jobb gondolkodáshoz, és értik a magasabb rendű gondolkodással járó előnyöket. A válaszadók 65 százaléka úgy véli, hogy a tiszta, mély, produktív gondolkodás segít a jobb döntéshozatalban. Az Egyesült Államokban megkérdezettek 79 százaléka tartja a kritikus gondolkodást “rendkívül” vagy “nagyon” fontosnak.

Gondolkodási szokások

Miközben az emberek elismerik a jobb gondolkodás erejét, a produktív gondolkodás ideje régiónként nagyon eltérő és nem mindig igazodik a hagyományos “9-től 5-ig” munkanaphoz. A megkérdezett amerikaiak 37 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24 százaléka a késő esti vagy kora reggeli órákat preferálja a produktív gondolkodásra. A japán válaszadók 25 százaléka a délelőtti órákat részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek 35 százaléka esténként gondolkodik tisztábban.

A megkérdezettek mindenhol úgy vélik, hogy a jobb gondolkodáshoz a csendes környezet a legfontosabb – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a válaszadók szerint a zajszűrő technológiák a leghatékonyabbak az elmélyültebb gondolkodás elősegítésére.

Jobb gondolkodás a technológia segítségével

A válaszadók szerint a jobb gondolkodást a kommunikációs és együttműködési technológiák fejlődése segíti a leghasznosabban. Emellett a technológia célzottabb használatának megtanulása – beleértve bizonyos határok kijelölését, a zavaró tényezők korlátozását és az információáramlat csökkentését – szintén segíthet a jobb gondolkodási szokások kialakításában.

A megkérdezett üzleti végfelhasználók 66 százaléka keres információt arról, hogy a technológia hogyan segíthet a tiszta, mély és produktív gondolkodásban. Emellett a lakosság egészéhez képest nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átértékeljék a technológiával való kapcsolatukat. Sokan például úgy érzik, hogy a feladatok egyszerűsítése segíthetne az egyéneknek a jobb gondolkodás elérésében. A németországi válaszadók 40 százaléka szeretné megtanulni a technológia célzottabb használatát. Az Egyesült Államokban a válaszadók 39 százaléka szabna határokat a technológia használatának, például egy hangszeren való játékra vagy edzésre szánt idő keretéig.

A megkérdezett informatikai döntéshozók túlnyomórészt optimisták azzal kapcsolatban, hogy munkatársaik milyen technológiához férnek hozzá, és hogy ezek hogyan teszik lehetővé a munkavállalók és a szervezetek számára a tiszta gondolkodást. Legyen szó a szoros határidők betartásáról, az üzleti gondolkodók találkozásáról vagy a feltalálás lehetőségéről – a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, hogy a technológia segíti az egyének kritikus, reflektív, együttműködő, kiterjesztő/felfedező és/vagy új típusú gondolkodását.

Összességében a válaszadók szerint a jobb gondolkodásnak hosszú távú hatásai vannak. A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a jobb gondolkodás kollektíven szolgálná az emberiség javát és közelebb vinné az emberiség és a társadalom előtt álló kihívások megoldásához.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Miért bízzuk szakemberre a bejárati ajtó cseréjét?

szo okt 15 , 2022
Habár napjainkban fénykorát éli a DIY, azaz “csináld magad” mozgalom, nem biztos, hogy jó ötlet minden projektbe saját kezűleg belevágni. Főként igaz ez az építőipari munkálatokra, melyekhez sokszor komoly szaktudás és speciális felszerelés szükséges, hogy a végeredmény valóban tartós és minőségi legyen. Ugyanez érvényes a nyílászárók cseréjére is, amit szintén […]
nivo.hu