Megúszhatjuk a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközését

Sokáig biztosnak tűnt, hogy a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis egyszer majd összeütközik. Sőt, a korábbi számítások szerint ez akár négy-öt milliárd éven belül be is következhetett volna, amikor a Naprendszerünk már a Nap haláltusáját vívja. Egy friss kutatás azonban jelentősen átírhatja ezt a forgatókönyvet: a két galaxis összeolvadásának esélye csupán 50-50 százalék, és ráadásul akár tízmilliárd év múlva következhet be — vagy talán soha.

A nemzetközi kutatócsapat, a finnországi Helsinki Egyetem vezetésével, a Nature Astronomy folyóiratban publikálta tanulmányát. A friss eredmények szerint a korábbi „elkerülhetetlen galaktikus katasztrófa” jó eséllyel elmaradhat. Ahogy a kutatók ironikusan fogalmaztak: „a Tejútrendszer közelgő végzetéről szóló jóslatok erősen túlzottnak tűnnek”.

Ütközés vagy elkerülés — mindkettő lehetséges

A galaxisok sorsa ugyanakkor bolygónk lakóit már nem fogja érinteni. A Napunk jelenleg 4,6 milliárd éves, és várhatóan 5 milliárd év múlva elfogy az üzemanyaga, vörös óriássá duzzad, majd elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt és talán a Földet is. Még ha a Föld meg is ússza a teljes elnyelést, addigra már rég kiégett, sivatagos, forró bolygóvá válik, óceánjai elpárolognak, és minden élet megszűnik rajta.

A kutatók a NASA Hubble űrtávcsöve és az ESA Gaia űrteleszkópja által gyűjtött legfrissebb megfigyeléseket és adatokat használták fel, hogy szimulálják a Tejútrendszer és az Androméda jövőjét. Korábban szinte biztosra vették, hogy a két spirálgalaxis frontális ütközéssel összeolvad egy új elliptikus galaxissá, amit sokan már el is neveztek Milkomedának.

A gravitációs játszma új szereplői

A mostani kutatás egyik érdekessége, hogy a csillagászok a korábbi modellekhez képest pontosabb méréseket használtak a galaxisok tömegéről és mozgásáról, és figyelembe vették olyan közeli galaxisok gravitációs hatásait is, mint a Triangulum-galaxis és a Nagy Magellán-felhő. Kiderült, hogy míg a Triangulum megnöveli az összeolvadás esélyét, a Nagy Magellán-felhő gravitációs hatása inkább távol tartja egymástól a Tejútrendszert és az Andromédát.

A számos bizonytalanság — például a galaxisok pontos helyzete, tömege és mozgási iránya — ellenére a kutatók végül 50-50 százalékos valószínűséget állapítottak meg az ütközésre a következő 10 milliárd év során.

Mi történik, ha mégis megtörténik?

Ha a két galaxis valóban frontálisan ütközik, óriási változások várhatók: a ma a Tejútrendszert alkotó csillagkorong — amit éjszaka a Tejút halvány sávjaként látunk — eltűnne, és egy diffúz, ködös, elliptikus galaxis venné át a helyét. Egy „koccanás” vagy szoros elhaladás viszont kevésbé lenne látványos, a csillagrendszerünk szerkezete nagyobb részben megmaradhatna.

Raja GuhaThakurta, a Kaliforniai Egyetem csillagásza — aki nem vett részt a kutatásban — úgy fogalmazott: „A Tejútrendszer sorsa nemcsak a csillagászok számára érdekes kérdés. Egy teljes ütközés teljesen átalakítaná azt a galaktikus környezetet, amit mi most ismerünk.”

Még mindig sok a kérdőjel

A kutatók szerint további megfigyelések és pontosabb mérések szükségesek ahhoz, hogy biztosabbat mondhassanak a galaxisok jövőjéről. Az Androméda és a Tejútrendszer sorsa ugyan bizonytalan, de a Nap végzete már gyakorlatilag eldőlt — és, ahogy a tanulmány vezető szerzője, Till Sawala megjegyezte: „jó eséllyel az emberiség önmaga vet véget saját történetének, még mielőtt bármiféle kozmikus eseményhez érkeznénk.”

Az Androméda-galaxis a legközelebbi nagy galaxis a Tejútrendszerhez, és szabad szemmel is látható az éjszakai égbolton — sötét, fényszennyezés-mentes helyekről, különösen ősszel. Jelenleg körülbelül 2,5 millió fényévre található tőlünk, és óránként 110 kilométerrel közeledik a Tejútrendszerhez. A modern kutatások szerint nem egy frontális ütközés, hanem inkább egy szoros elhaladás, vagy egy több milliárd éves gravitációs „tánc” várhat ránk.