Megtalálták mi határozza meg az ujjlenyomat formáját

ujjlenyomatA végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók.

Bár minden ujjlenyomat egyedi, alapvetően három fő típusba sorolhatók: íves, hurkos és örvényes típusba. Ezek a barázdák és bordák a terhesség harmadik hónapja után kezdenek kialakulni a magzat kéz- és lábujjain. A tudósok úgy sejtették, hogy az ujjlenyomatok azért alakulhattak ki, hogy segítsenek a tárgyak megragadásában és textúrájuk érzékelésében. De arra egyelőre nincs magyarázat, hogy pontosan miként alakultak ki ezek a mintázatok. Szecsia Vang, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Sanghaji Táplálkozási és Egészségügyi Intézet genetikusa, a tanulmány egyik szerzője és kollégái több mint 23 ezer, különböző etnikai csoportba tartó személy DNS-ét elemezték és a genomban legalább 43 olyan régiót találtak, amely kapcsolatban áll az ujjlenyomat mintázatával. Az egyik legnagyobb hatással lévő régiónak az EVI1 nevű gén kifejeződését szabályozó terület bizonyult, amely az embrionális végtagfejlődésben játszott szerepéről ismert.

A gén és a bőr mintázata közötti kapcsolatot a tudósok egerek segítségével ellenőrizték. Az emberi DNS-adatok elemzéséből kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata genetikailag összefügg az ujjak hosszával. Például azok, akiknek örvényformájú az ujjlenyomata a kisujjain, hosszabb kisujjakkal rendelkeznek, mint azok, akiknek nem örvényformájú a kisujjának ujjlenyomata. A sanghaji Fudan Egyetem munkatársa, Csinhszi Li genetikus elmondta, pontosan nem tudni, hogyan formálják a gének az ujjlenyomatok alakját, de vélhetően az embrionális szövetre ható, a növekedésből származó erő befolyásolja. Ahogy a magzat keze növekszik, tenyere és ujjai megnyúlnak. Ez az erő változtathat például egy örvényt hurokká.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Klímavédelem: a Schneider megtalálta a megoldást

hét jan 10 , 2022
A Schneider Electric és a CNBC Catalyst friss elemzésének egyik fő következtetése, hogy a kibocsátáscsökkentés hetven százaléka elérhető a meglévő, bevált és versenyképes technológiákkal. Az emberi és a gépi intelligencia integrálásával, illetve az algoritmusokra és a nagy számítási kapacitásra építve jelentős változásokat értek el olyan alapvető területeken, mint az energiatermelés […]
Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója