Megosztáson alapuló gazdaság: nem bízunk az idegenekben

Bár a közösségi/megosztáson alapuló gazdaság fogalmához az elmúlt években sem kerültünk sokkal közelebb, maga a gazdasági modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is.

A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi/megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak – derült ki az eNET 2016. novemberi online kérdőíves kutatásából. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben, a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét – a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is. A sharing economy-t pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46 százalék ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsön, vagy bérbe adni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.