Még zöldebb… egyszerűbb lesz a digitális ügyfél-azonosítás

Jelentősen leegyszerűsíti az elektronikus ügyfél-azonosítást a pénzügyi intézmények számára egy 2022 januárjától életbe lépő törvénymódosítás, amellyel a bankok a fogyasztók főbb azonosító adatait gyorsan, ingyen átvehetik az azonosításhoz a közhiteles nyilvántartásokból – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az Országgyűlés által novemberben elfogadott új jogszabály lehetőséget teremt az ügyfélátvilágítás egyszerűbb, közvetlenebb elvégzésére a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó intézményeknek. Mint írták, a mostani törvénymódosítás alapjait a Pmt. teremtette meg azzal, hogy a 2017-es módosítás óta már nem csak személyesen, hanem elektronikus hírközlő eszköz révén is azonosíthatják ügyfeleiket. Az MNB ezzel egyidőben pedig kialakította a digitális ügyfél-átvilágítás részletszabályait. Októbertől egy MNB rendelettel már e-személyivel vagy biometrikus útlevéllel is azonosíthatják ügyfeleiket a pénzügyi intézmények Magyarországon. Ennek nyomán az ügyfelek kényelmesen, percek alatt, akár otthonról köthetnek banki vagy egyéb pénzügyi szerződéseket – közölték.

Kiemelik: az elektronikus ügyintézésről szóló törvény módosítása jó egy év múlva lehetőséget ad arra, hogy a kormány által elektronikus csatornán biztosított Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással (jellemzően ügyfélkapuval) rendelkező ügyfelek adatait (az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét) a pénzügyi intézmények a KAÜ szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, gépi kapcsolat útján, személyes ügyintézés nélkül vegyék át. A sikeres azonosítást követően az ügyfél vonatkozó adatai, aláírása, valamint arcképmása is – a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással – ingyenesen elérhető lesz az intézmény részére. Az új, egyszerűbb digitális azonosítási lehetőséggel nem csak a bankok élhetnek majd. Rajtuk kívül a Pmt. hatálya alá tartoznak még például a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, pénzügyi, befektetési szolgáltatók, valamint biztosítók is (utóbbiak csak életbiztosítási tevékenységük tekintetében) – közölte az MNB.