A Roland Berger „GenAI-vezérelt átalakulás” című tanulmánya szerint sok vállalat már felismerte a generatív mesterséges intelligenciában (GenAI) rejlő lehetőségeket, de a megvalósítás még a kezdeti szakaszban van.
„A kezdeti szkepticizmustól a hatalmas hype-on át a higgadt értékelésig, a technológia megítélése és elfogadása figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül. Sok vállalat számos felhasználási esetet kipróbált, koncepciókat dolgozott ki, meghatározta azokat a területeket, ahol az AI hatást és értéket hozhat. Az igazi kérdés azonban az, hogy hogyan lehet ezt skálázni, és a kiválasztott felhasználási esetekről teljesen produktív rendszerekké válni, újjáépíteni a folyamatokat és a szervezeteket. A nagy kihívás nem magában a technológiában rejlik, hanem a szervezetek felkészültségében, hogy a GenAI teljes potenciálját kihasználva átalakuljanak. Azok a vállalatok, amelyek képesek kihasználni a GenAI-t és ennek megfelelően átalakítani szervezetüket, jelentős hatékonysági és versenyképességi előnyre tehetnek szert a jövőben. Ez azonban jónéhány évig tartó átalakulási folyamat” — állítja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.
Nagy várakozások a GenAI-ban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban
A felmérésben részt vevők úgy vélik, hogy a GenAI-ban nagy lehetőségek rejlenek valamennyi vállalati funkcionális területen az automatizálás és a minőség javításának előmozdítására. Ennek ellenére az ügyfélkapcsolatok, az értékesítés és a marketing azok a területek, ahol a legnagyobb potenciált látják az automatizálásban: a válaszadók 93 százaléka lát közepes vagy nagy potenciált a GenAI-ban ezen a területen, ezt követik a szolgáltatási és támogatási funkciók (90 százalék).
A kutatás és fejlesztés, a minőségellenőrzés, valamint a beszerzés, az ellátási lánc menedzsmentje és a logisztika holtversenyben a harmadik helyen állnak, egyenként 83 százalékkal. Ami a minőség javításának lehetőségét illeti, ezt elsősorban az ügyfélkapcsolatok, az értékesítés és a marketing területén látják (87 százalék). Ezek a funkciók jellemzően kreatív készségeket, árnyalt nyelvérzéket és erős íráskészséget igényelnek – olyan készségeket, amelyeket a GenAI egyre inkább képes biztosítani. A kutatás-fejlesztés és minőségellenőrzés (84 százalék) a második helyen áll a rangsorban, majd a harmadik helyen a szolgáltatási és támogatási funkciók (82 százalék) következnek.
A vállalatok nincsenek megfelelően felkészülve a GenAI bevezetésére
A GenAI használatában rejlő hatalmas lehetőségek ellenére a vállalatok közel fele (49%) éretlennek ítéli meg a technológia bevezetését és használatát. Mindössze 19 százalék tartja saját vállalatának állapotát érettnek a mesterséges intelligencia megvalósításával kapcsolatban. Különösen a közlekedés, az infrastruktúra és a közszolgáltatások még nagyon korai stádiumban vannak. Ezekben az ágazatokban a válaszadók mindössze hat százalékra teszik a GenAI bevezetésének érettségét. Az ipar és a gyártás esetében ez az arány még alacsonyabb, négy százalék. Ezzel szemben a pénzügyi és szakmai szolgáltatások (32 százalék), valamint az egészségügy és a fogyasztási cikkek (28 százalék) területén a digitális átalakulás nyilvánvalóan előrehaladottabb, mivel ezek az ágazatok hamar felkarolták a felhőalapú számítástechnikát és a nagyméretű adatokat.
Ahogy a GenAI minden szervezeten belül átveszi az összes funkciót, a válaszadók 55 százaléka a munkaköri profilokban is jelentős változásokra számít. A hatás várhatóan a pénzügyi és szakmai szolgáltatások ágazatában lesz a legnagyobb (71 százalék), ezt követi az egészségügy és a fogyasztási cikkek (56 százalék), a közlekedés, az infrastruktúra és a közszolgáltatások (53 százalék), valamint az ipari és feldolgozóipar (33 százalék).
A GenAI sikerének alapelvei
Az azonosított potenciál és a tényleges megvalósítás közötti szakadék komoly kihívást jelent a vállalatok számára, és rávilágít a sürgős feladatokra. A mesterséges intelligencia (AI) akkor lesz jelentős hatással, ha méretarányos megvalósításra kerül, ami azt jelenti, hogy a végponttól végpontig terjedő üzleti folyamatokat lefedő gyártási megoldások állnak rendelkezésre, de ez még néhány éves folyamat. A Roland Berger négy kulcsfontosságú alapelvet határoz meg, amelyek minden sikeres átalakítás alapját képezik. Mivel a GenAI a munka minden területét áthatja majd, a valóban holisztikus megvalósítás elengedhetetlen.
Másodszor, egy központilag irányított stratégiai GenAI-egység felállítása döntő előnyökkel jár, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára az alkalmazások hatékony kezelését és skálázását. Átfogó változásmenedzsmentre van szükség ahhoz, hogy a munkavállalókat felkészítsék a közelgő változásokra, és megfelelő képességekkel ruházzák fel őket. Végezetül a GenAI sikeres integrálásához és továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a robusztus adatinfrastruktúra és a rugalmas AI-architektúra.
„Kétségtelenül hasznos a GenAI felhasználási eseteivel kapcsolatos kezdeti tapasztalatok megszerzése. Ugyanilyen fontos azonban, hogy most megteremtsük az alapokat a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek jövőbeni teljes kiaknázásához. Ez magában foglalja az AI-stratégia és -irányítás kidolgozását, valamint a jövőbiztos infrastruktúra kiépítését és a vállalati szintű, rugalmas és kontextusalapú adatintegráció megvalósítását. Ez jelentős átalakulást jelent, amely az üzleti élet minden területét és karrierútját érinti – beleértve a vezetésről alkotott felfogásunkat is” – magyarázza Schannen Frigyes.
