Máshol így működik az e-jegyrendszer II.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a napokban írta alá a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést. Sorozatunkban az elektronikus jegyrendszer működésének külföldi példáit mutatjuk be.

A londoni tömegközlekedésben már 2003-ban meghonosították a pénzzel előre feltölthető, Oyster nevű elektronikus bérletet. Az utasok a bérletet összeköthetik bankszámlájukkal, és ebben az esetben a rendszer – ha az Oyster-kártyán lévő pénz tíz font (négyezer forint) alá csökken – automatikusan feltölti a számláról a bérletet a tulajdonos által előre meghatározott két lehetséges összeggel, húsz vagy negyven fonttal. A kártyát a metrólejáratok előtt, illetve a buszokon és a londoni elővárosi vonatok állomásainak peronjain elhelyezett érzékelőkhöz kell érinteni. A buszokon az elektronikus bérlet mellett a bankkártya is használható, ebben az esetben a rendszer közvetlenül a bankszámláról hívja le a viteldíjat — írja az MTI.

A londoni tömegközlekedés viteldíjstruktúrája erőteljesen a bérletvásárlásra ösztönöz. Az Oyster egyik előnye ugyanis az, hogy bármennyi utazásra használja is tulajdonosa egy-egy 24 órás időszakban, a rendszer soha nem von le több pénzt a kártyabérletről, mint amennyibe az egy napra érvényes alkalmi menetjegy kerül. Ez a felső határ jelenleg a csúcsidőre is érvényes díjszabás alapján 8,40 font (3300 forint), a csúcsidőn kívüli utazásokra hét font (2800 forint). Egy-egy utazás ugyanakkor az Oysterrel sokkal olcsóbb is, mint a pénztárakban vett teljes árú alkalmi jegyek, így a napi utazási költség általában nem éri el a lehetséges felső határt. A londoni városi autóbuszokon a nyáron megszüntették a készpénzes jegyvásárlási lehetőséget, vagyis a buszokon már csak kártyával, az elektronikus érzékelőknél lehet fizetni, a sofőrnél nem. (Folytatjuk.)