Napjainkra a kiberbűnözés fontosabb tényezővé nőtte ki magát a világ gazdaságában, mint a kábítószer-kereskedelem. A marihuána-, a heroin- és a kokain-piacot összességében 388 milliárd dollárra becsülik. Ugyanakkor az informatikai támadások világszerte 114 milliárd dollár közvetlen kárt okoztak, amihez ha hozzávesszük a nyomozásra és helyreállításra fordított idő 274 milliárdra becsült értékét, összesen 391 milliárd dollárt kapunk. Becslések szerint minden másodpercben 14-en – napi több mint egymillióan – esnek valamilyen informatikai incidens áldozatául.
A gazdasági és politikai konfliktusok a kibertérbe is eszkalálódnak. Mind több országban lépked felfelé a kormányzati feladatok prioritási létráján a it védelem. Mint egy szeptemberben tartott előadásában Michael Chertoff, az Egyesült Államok korábbi belbiztonsági minisztere kifejtette: a világháló előretörése „kétségtelenül növekvő kockázatot jelent”. Minél fejlettebb a technológia, annál inkább számíthatunk arra, hogy rendkívül veszedelmes behatolók látogatnak kiberterünkbe.
Nemcsak a nagyhatalmak vezetőit és szakértőit foglalkoztatják ilyen gondolatok. Hasonló problémákat feszegettek szeptember végén a Budapesten megrendezett Informatikai Biztonság Napja (ITBN) egyes előadásain. Így nagy érdeklődés kísérte Angyal Zoltánnak, a Puskás Tivadar Közalapítvány hálózatbiztonsági igazgatójának, a CERT-Hungary Központ vezetőjének prezentációját. A szakember elmondta: 2010-ben szinte minden napra jutott hazánkban egy incidens. Hangsúlyozta: a biztonság területén a két legfontosabb feladat a kritikus információs infrastruktúra védelme és a nemzetközi kapcsolatok építése, illetve ápolása.