Az új stratégia megerősítené Európa kollektív ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szemben, és előmozdítaná, hogy az európai polgárok és vállalkozások teljes mértékben profitálhassanak a megbízható digitális szolgáltatásokból. Lehetővé teszi továbbá, hogy az Európai Unió fokozza vezető szerepét a kibertérben a nemzetközi normák és szabványok terén, és megerősítse a globális együttműködést a nyitott, stabil és biztonságos kibertér előmozdítása érdekében, amelynek alapja a jogállamiság, az emberi jogok, alapvető szabadságok és demokratikus értékek. A bizottság szerint az egyre növekvő informatikai kihívások miatt az EU-nak jobban fel kell hívnia a figyelmet a tagállamokkal vagy uniós intézményekkel szembeni kibertámadásokra, és javítania kell az azokra adandó válaszlépéseket.
Ezek a nemzeti és uniós határokon átnyúló kihívások nemcsak a biztonságot és a stabilitást, hanem a jólétet és a demokratikus rendet is veszélyeztetik. Mindemellett, a kibertámadások becslések szerint éves szinten négyszázmilliárd eurós veszteséget okoznak a globális gazdaságban. Az új stratégia ezért javasolja a hálózati és információs rendszerek átjárhatatlanságának javítását és biztonsági szabályainak megreformálását az unió egész területén az olyan létfontosságú köz- és magánszektorokban, mint az egészségügy, a gyógyszeripar, az energiaipar, a közlekedés, és a közigazgatás. Szorgalmazza továbbá egy mesterséges intelligenciával működő biztonsági hálózat létrehozását, amely „biztonsági pajzsként” képes idejekorán észlelni a kibertámadásokat, mielőtt a kár bekövetkezne. Az Európai Bizottság emellett az uniós tagállamokkal bevonásával egy új közös védelmi kiberegységet hozna létre, az uniós szervek elleni támadások megelőzésre.