Magyarország az utolsó európai „csatlós”

Újabb európai ország vonul ki az NBB részvényesei közül: Bulgária augusztustól megszünteti tagságát a bankban.

Az Nemzetközi Beruházási Bank (NBB)  hivatalos értesítést kapott Bulgáriától arról, hogy az ország augusztus 15-től megszünteti részvényesi tagságát a bankban – közölte a Finmarket orosz gazdasági hírportál bolgár sajtójelentésekre hivatkozva. Korábban Szlovákia és Csehország már távozott a banktól, és Románia is ugyanezt teszi június 9-én. Január végén az NBB részvényeinek 14,46 százaléka volt bolgár és 8,94 százaléka román kézben.

Az MTI híre szerint az NBB legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék. (Ez így összesen 76,6 százalék, a maradék tulajdoni hányadról nem tesz említést a magyar hírügynökség. A -szerk- megj.) Az 1970-ben alapított NBB nemzetközi pénzintézet fő tevékenységi köre a kis- és középvállalkozások támogatása a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában való részvétel. (Az NBB honlapját, az https://iib.int/ tegnap egy karmabyt3s nevű hackercsapat deface-elte, s a feltört oldalon számos dokumentumot, a bank levelezését is közzétették. A -szerk- megj.)

A Magyar Népköztársaság alapító tagja volt a Nemzetközi Beruházási Banknak (oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank IIB). Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben azonban Magyarország kilépett a nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésre hivatkozva. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor Oroszország-politikájának megváltozása után, 2015-ben Magyarország visszalépett a bankba és hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. Az NBB székhelyét 2019-től Moszkvából Budapestre helyezte át. 2020-ban az NBB megvásárolta a Lánchíd Palota műemlék épületét központja számára. A bank székhelyváltása nemzetközi tiltakozást váltott ki, különösen a bank alkalmazottainak és vendégeinek Magyarország részéről nyújtott diplomáciai mentesség miatt, ami szakértők szerint lehetővé tette orosz hírszerzők magyarországi tevékenységének bővítését, beutazásukat a schengeni övezetbe — olvasható a Wikipédián.