Ma bontja ki a hővédő pajzsát a James Webb-űrteleszkóp

James Webb űrteleszkópJelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb-űrteleszkóp, ma tárul ki a hővédő pajzs — mondta egy tévéműsorban Kiss László csillagász.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója elmondása szerint az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel. Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.

Kiss kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során. A csillagász beszélt arról is, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.

A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Mi hiánypótló, ha ez nem? Elindult az ELKH Adatrepozitóriumának fejlesztése

csü dec 30 , 2021
Elindult az ELKH Adatrepozitórium létrehozására irányuló projekt; állítólag az új digitális infrastruktúra Magyországon egyedülálló feltételeket teremt majd a kutatási adatok hosszú távú biztonságos tárolásához, kezeléséhez és megosztásához. Az adatrepozitórium intézményi, technológiai és közvetlen adatkapcsolati szinten fogja elősegíteni Magyarország bekapcsolódását hasonló célú európai kezdeményezésekbe, amelyek közül a legfontosabb az EOSC (European […]
Maróth Miklós, az ELKH elnöke