Ludwig Múzeum: ismerkedjünk a szingularitás határaival

robotEljön-e a mesterséges intelligencia és a robotok lázadása? – teszi fel a kérdést a Ludwig Múzeum “Nem vagyok robot” – A szingularitás határain címmel mától látható kiállítása.

Az évet a Ludwig Múzeum a jelenkor aktuális problémáinak boncolgatására szánja – jelentette ki Fabényi Julia, a múzeum igazgatója. Mint felidézte, Kiterjesztett jelen című kiállításuk az időbeliséggel foglalkozott, az Előhívás pedig az örökölt traumákkal és a traumafeldolgozás jelenségeivel. A most nyíló, Készman József, Maj Ajna, Nolasco-Rózsás Lívia és Üveges Krisztina kurátorok által rendezett tárlat arra tesz felvetést, hogy megtörténhet-e a robotok lázadása.

Készman József a címről szólva elmondta: az a számítástechnikában használt CAPTCHA tesztek egyszerűbb változatára utal, amelynél a felhasználónak meg kell erősítenie a “Nem vagyok robot” mondatot. Mára azonban a mesterséges intelligencia már képes felismerni és megválaszolni a CAPTCHA teszek számos formáját. Mint a kurátorok emlékeztettek, a szingularitás az a pont, amikor a technológiai fejlődés túlnő az ember képességein, és elképzelhetetlenül összetetté válik.

A technológiai szingularitás tehát egy olyan lehetséges jövőbeli esemény, amikor a szuperintelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Ma az egyik legmeghatározóbb globális jelenség a digitalizáció, amely az utóbbi évtizedekben evolúciós ugrásként, számos részletében szinte észrevehetetlenül alakította át az emberiség életét, átírva ezzel az évszázadok alatt rögzült szokásokat és viselkedési mintázatokat – figyelmeztet a kiállítás.

Mint a kurátorok kiemelték, a tárlat elsősorban a technológiai fejlődés mindennapi életre gyakorolt erőteljes hatásáról szól. Nem csupán az egyre újabb és fejlettebb médiumok és technológiák állnak a fókuszában, hanem azok következményei a társadalomban, valamint az egyén életében. A kiállításon látható képzőművészeti művek sokféle megközelítést alkalmaznak, hogy megvizsgálják az új kihívásokat és stratégiákat javasoljanak azokhoz. A látogatók olyan jelenségek művészeti szempontú megközelítéseivel találkozhatnak, mint a fake news, a deepfake, a digitális detox, a life-hack, a filter bubble, az alternatív tények, a CGI, a mesterséges intelligencia, a (ro)botok vagy az online halhatatlanság.

A kiállításán Memo Akten, a BarabásiLab, Aram Bartholl, Katriona Beales, a Binaura (Nagy Ágoston és Samu Bence), Birkás Mona, Biró Dávid, Zach Blas és Jemima Wyman, James Bridle, Arvida Byström, Juan Covelli, Jake Elwes, Fülöp Szabolcs, Fabien Giraud és Raphael Siboni, Neil Harbisson és Pol Lombarte, Vladan Joler és Kate Crawford, Kútvölgyi-Szabó Áron, Lawrence Lek, Mauro Martino, Cristina De Middle, Joana Moll, Páll Tamás, Wilfredo Prieto és Zámori Eszter munkái láthatók november 27-ig.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Már online sem működhet a Novaja Gazeta

pén szept 16 , 2022
Megfosztotta működési engedélyétől az orosz legfelsőbb bíróság a Novaja Gazeta című független lap online változatát. A bíróság az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor adminisztratív keresete alapján hozta meg ítéletét, amely kifogásolta, hogy két nem kormányzati szervezet – a Grazsdanszkoje Szogyejsztvie (Polgári Segítségnyújtás) és a Gumanyitarnoje Gyejsztvije (Humanitárius Cselekvés) – esetében a […]
Новая газета