Lepsényi István kiemelte, a negyedik ipari forradalom korszakát éljük, amiben minden piaci szereplő versenyképességi lépéskényszerbe került. Mindez kihívást jelent az iparnak és a munkaerőpiacnak is – tette hozzá. A gazdaság digitális átalakulása óriási lehetőségeket kínál, amit ha nem használnak ki a vállalkozások, akkor lemaradnak. Kifejtette: a kis-, és középvállalatok (kkv) súlya jelentős a magyar gazdaságban, a munkaerő 69,7 százalékát és a GDP 52,5 százalékát adják. A kkv-k hatékonysága ugyanakkor elmarad a kívánt szinttől. A kkv-k támogatásának új eszközei között a finanszírozási programok mellett a családi vállalkozások generációváltásának támogatását említette. A vissza nem térítendő támogatások között 12 milliárd forint áll a rendelkezésre az ipari támogató környezet megteremtésére, inkubációra, mentorrendszerekre, 23,5 milliárd forintot biztosítanak a gyors növekedésű cégek komplex fejlesztéseinek támogatására, és ötmilliárd forintot az ipar digitalizációs folyamatainak ösztönzésére.
A kombinált támogatási rendszerben – ami visszatérítendő és vissza nem térítendő részből áll – 277,5 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. Hozzátette: a fejlesztéspolitika egyik eszköze a Nemzeti Versenyképességi Tanács, aminek egyik feladata az üzleti szabályozási környezet rövidtávú javítása. Jelentős változást hozott a kkv-k adózási környezetében a hatéves bérmegállapodás a munkára rakódó terhek csökkenésével, a hatodik év végére az ország az európai középmezőnybe fog tartozni, a visegrádi 4-ek között pedig a legversenyképesebb lesz. Az Ipar 4.0 beszállítói fejlesztői programban 2017-ben 6 milliárd forint, 2018-ban 3 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre – sorolta Lepsényi