Kvantumtechnológia: közelebb, mint gondolnánk

Bár a kvantumtechnológia sokáig sci-fibe illő távoli jövőnek tűnt, most már egészen kézzelfogható közelségbe került. Ezt bizonyította a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon rendezett Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025, ahol a magyar kvantuminformatika legnevesebb kutatói és ipari szereplői gyűltek össze, hogy bemutassák, hol tart ma a kvantumtechnológia, és milyen hatása lesz a mindennapokra.

A világ jelenleg a második kvantumforradalom küszöbén áll. A kvantumtechnológia fejlődése olyan területeken ígér gyökeres változást, mint a kommunikáció, a számítástechnika, a méréstechnika vagy éppen az orvosi diagnosztika. Már most látszik, hogy a kvantum-alapú megoldások az elkövetkező években új korszakot nyithatnak, és hazánk sem akar lemaradni erről a versenyről — áll a Bosch közleményében.

Magyarország is ott van a kvantum térképen

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium célja, hogy összefogja a hazai kvantumkutatással foglalkozó műhelyeket, és egy koordinált, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos közösséget alakítson ki. Jelenleg mintegy húsz kutatócsoport dolgozik Magyarországon a kvantuminformatika különböző területein, többek között a Wigner Fizikai Kutatóközpontban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).

A Workshop 2025 a legfrissebb kvantuminformatikai trendekre és hazai fejlesztésekre fókuszált, de szó volt arról is, milyen ipari alkalmazások válhatnak belátható időn belül elérhetővé.

Bosch: kvantumtechnológia ipari léptékben

A konferencia házigazdája, a Bosch csoport, már évek óta aktívan dolgozik kvantumtechnológiai fejlesztéseken. Szászi István, a Bosch magyarországi és adriai régiós vezetője elmondta: „Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a kvantumtechnológiában óriási lehetőségek rejlenek, és a Bosch is meghatározó szereplővé vált ezen a területen.”

A Bosch különösen a kvantumszenzorok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezek a szenzorok a hagyományos megoldásoknál sokkal pontosabb és érzékenyebb mérésekre képesek, legyen szó orvosi diagnosztikáról, repülőgép-navigációról vagy akkumulátorok töltöttségi szintjének pontos meghatározásáról. A Bosch által fejlesztett szenzorok a szintetikus gyémántok kvantumos tulajdonságait használják ki, és forradalmasíthatják például az EKG-méréseket, vagy akár a föld alatt rejtőző ásványkincsek felderítését is.

A cég becslése szerint a kvantumszenzorok orvosi és mobilitási alkalmazásainak globális piaca 2035-re évi több milliárd euróra nőhet. A végső cél a szenzorok miniatürizálása, hogy integrálhatóvá váljanak a chipekbe — így válhat a kvantumtechnológia a hétköznapi elektronikai eszközök részévé.

Kvantumszámítógépek, amik már tesztüzemben

A Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei jelenleg atomi alapú kvantuminformatikai laboratóriumot építenek, és olyan módszereken dolgoznak, amelyek segítségével új kvantumszenzorokat és kvantumszámítógépes hardvereket lehet létrehozni. Emellett kvantumszámítógépek minősítésére szolgáló módszerek kidolgozásán is dolgoznak, ami kulcsfontosságú a technológia gyakorlati alkalmazhatóságának megteremtéséhez.

A központ egyik kiemelt projektje kvantumalgoritmusok és hibrid megoldások fejlesztése, hogy a jövő kvantumszámítógépei ne csak elméleti kutatási célokat, hanem ipari feladatokat is el tudjanak látni.

Magyar kvantuminternet a láthatáron

A BME a workshopon bejelentette, hogy Magyarország saját kvantumkommunikációs hálózat kiépítésén dolgozik, amely része lehet az EU tíz éven belül létrejövő páneurópai kvantuminternetének. Ez a hálózat nemcsak az adatátvitel biztonságát növeli jelentősen a jelenlegi titkosítási megoldásokhoz képest, hanem később akár kvantumszámítógépek összekapcsolására is alkalmas lehet. A BME kutatói emellett kvantumbit-megoldásokon és atomi memóriákon is dolgoznak, amelyek a mesterséges intelligencia hardveres alapjait jelenthetik a következő évtizedben.

Kvantumoptika és kvantumbiztonság az ELTE-n

Az ELTE szakértői egy kvantumoptikai laboratórium létrehozásáról számoltak be, ahol foton alapú kvantumszámítógépek alkotóelemeit fejlesztik. A labor a legkorszerűbb technológiával lesz felszerelve, és a szoftverfejlesztés új kihívásaira is reagálni kíván. Az ELTE kutatói jelenleg kvantum-rezisztens protokollokat és olyan szoftveres interfészeket készítenek, amelyek képesek lesznek együttműködni a jövő kvantumalapú rendszereivel, és megfelelnek a várható kiberbiztonsági követelményeknek.

A kvantumtechnológia tehát már nem elméleti játék — hanem a következő technológiai forradalom kapuja. És Magyarország jó úton halad, hogy ennek ne csak nézője, hanem aktív szereplője legyen.

Kitekintés

A nemzetközi színtéren történnek az igazán izgalmas dolgok: az amerikai IBM és Google párhuzamosan fejlesztik saját kvantumszámítógépeiket, és a közelmúltban a Pasqal nevű francia startup is bejelentette, hogy 2026-ig 1121 kvantumbites rendszer piacra dobását tervezi. Az EU eközben 1 milliárd eurós kerettel támogatja a Quantum Flagship programot, amelyhez a magyar kvantumhálózat projektje is csatlakozhat a következő években.