Kutathatóvá vált a BAHART fényképarchívuma

A megújuló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum páratlan balatoni képanyagot digitalizált a nyár végére. A fotókon főleg a két világháború közötti kikötőépítések, parti munkák és a balatoni, tóparti közlekedésben dolgozók társadalmi helyzetét bemutató életképek elevenednek meg.

A Közlekedési Múzeum szakemberei a Balatoni Hajózási Zrt.-vel kötött együttműködésnek köszönhetőn dolgozzák fel a BAHART archívumát. Ennek első lépéseként egy unikális fényképanyag vált most elérhetővé és kutathatóvá – közölte a Közlekedési Múzeum. Mint írták, a BAHART fényképarchívumának feldolgozása révén egy olyan, eddig kevesek számára elérhető anyagot sikerült közkinccsé tenni, amely nem csupán a kutatók számára lehet érdekes. A korábban nem publikált fotók főleg a két háború közötti Balatonról adnak újfajta képet. A BAHART Zrt. és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum idén kötött együttműködést a BAHART Siófokon őrzött archív anyagainak átadásáról és az abban szereplő fényképnegatívok digitalizálásáról, katalogizálásáról, kutathatóvá tételéről. A múzeumba került összesen kilenc doboznyi archívumi anyag legnagyobb része fénykép, azon belül is elsősorban fekete-fehér (üveg) fényképnegatív, kis részben diapozitív. Ezek döntően ezüst-nitrát üvegnegatívok, szerencsére kevés sérülés, karcolás érte őket. Az év elején átadott tekintélyes fotóanyagot a múzeum digitalizálási műhelye, muzeológusai, archívumi szakemberei több hónap alatt, aprólékos munkával dolgozták fel.

A fényképanyag döntő többségben 1930 és 1940 között a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségénél keletkezett, de a MAHART-os és BAHART-os időkben született tételek is szerepelnek a gyűjteményben. A korai képek szerzője valószínűleg Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök, aki a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének alapítója és 1934-ig vezetője volt. A fotók jelentős része mérnöki-technikai jellegű: kikötő-, partépítés és javítási munkák, partfeltöltés, jégkárok dokumentálása szerepel a felvételeken, emellett a képek átadják a Balaton XIX. század végi, XX. század eleji hangulatát. A tudományosan feldolgozott és kutathatóvá tett anyag nemcsak mérnöki szempontból értékes, fontos a műszaki kultúra és ipari örökség megőrzése szempontjából is. A közlemény kitér arra, hogy miután a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét szervezetileg a Balatoni Hajózási (Nemzeti) Vállalathoz csatolták, annak archívumának anyagát is átadták, feltehetően 1949-ben. A vállalat később a MAHART részeként működött, majd önálló lett BAHART Zrt. néven. „Az értékes archívum feldolgozása tovább folytatódik” – ígérte meg Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.