Különleges adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói

Negyvenöt, az iskolai irodalom oktatásban szereplő magyar költő művei szerepelnek az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéke által létrehozott Verskorpusz című adatbázisban, amelyet a hallgatók és kutatók mellett az irodalomtanároknak is ajánlanak a készítők.

A versek rímeit, ritmusait és más rejtett tulajdonságait feltáró, szabad hozzáférésű adatbázis forrása a Magyar Elektronikus Könyvtár számos, szerzői jogi védelem alatt már nem álló gyűjteménye. A korpusznyelvészet összegyűjti az adott nyelvterületről a szövegeket, különféle szempontok alapján annotálja, vagyis felcímkézi azokat, majd a nyelvi jellemzők közötti keresések révén tár fel összefüggéseket. A szavak grammatikai tulajdonságainak azonosítására a kutatók a Nyelvtudományi Intézetben fejlesztett e-magyar programot használták fel, amellyel automatikusan meghatározható az adott kifejezés szótári alakja, szófaja, továbbá morfológiai jellemzői – számol be a cikkben Palkó Gábor, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék egyetemi docense.

Mint a cikkben olvasható, a mintázatok feltárása szempontjából még érdekesebb, hogy létrehozhatók úgynevezett gyakorisági listák is. Így néhány kattintással egy csokorba gyűjthető, hogy költőink milyen főneveket használtak a leggyakrabban, hogy az idők során hogyan változott a jelen és múlt idejű igék aránya, a megszólítás vagy épp a második személyű igealakok használati gyakorisága. A versek rímképlet, a szavak hangrend vagy szótagszám szerint is listázhatók, a verseknél pedig a felhasználók láthatják a sorok szótagszámát és időmértékes ritmusképletét is. A Verskorpuszt elsősorban kutatóknak és egyetemi hallgatóknak ajánlják a készítők, de, mint írják, jó szolgálatot tehet a pedagógusoknak a középiskolai irodalomórákat, verselemzéseket támogató adatbázisként is. A szabad hozzáférésű adatbázist folyamatosan bővítik, legközelebb várhatóan Juhász Gyula és Radnóti Miklós költeményei kerülnek sorra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.