A díjjal, melyet csütörtökön adtak át, a professzornak a fiatalok tudományos munkába bevezetése terén nyújtott teljesítményét is elismerte a társaság. Az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék professzora, akit tucatnyi doktorandusz és PhD-fokozatot szerzett matematikus tekint mesterének – a közlemény szerint – úgy fogalmazott, „az elméleti matematika nem egy eszközigényes tudomány. Újabban azonban a számítógépek egyre nagyobb szerepet kapnak a sejtések, várható eredmények megfogalmazásában, sőt azok bizonyításában is. A megoldási lehetőségek, az ötletek többnyire fejben fogalmazódnak meg. Aztán a részletek kidolgozása sokszor hosszadalmas folyamat, amelyben matematikai eszközök, technikák egész sorára lehet szükség”.
A szegedi matematikus – többek között – késleltetett differenciálegyenletekkel foglalkozik. Ilyenek fordulnak elő például az irányítási feladatokban, a fertőzések terjedésének modellezésében, a pénzügyi folyamatok leírásában. Kollégáival együtt 2016-ban azért nyerte el a Reliable Computing elnevezésű nemzetközi szaklap szerkesztőbizottságától a Moore-díjat Krisztin, mert – a szegedi Bánhelyi Balázzsal és Csendes Tiborral, valamint a bécsi Arnold Neumaierrel közösen – igazolták Edward Maitland Wright angol matematikus 1955-ben megfogalmazott sejtését csaknem a teljes megadott paramétertartományban arról, hogy egy viszonylag egyszerű késleltetett differenciálegyenlet megoldásai nullához tartanak.