A mesterséges intelligencia térnyerésével a digitális környezet átalakulása új kiberbiztonsági kihívásokat generál, amelyekre a vállalatoknak stratégiai válaszokat kell adniuk 2025-re. A KPMG Cybersecurity Considerations 2025 című jelentése nyolc kulcsfontosságú területet azonosít, amelyek szerint a szervezeteknek cselekedniük kell a kockázatok csökkentése és az üzleti célok támogatása érdekében.
A kiberbiztonság az elmúlt öt évben a vállalati vezetők kiemelt figyelmének középpontjába került, amint azt a KPMG hatodik alkalommal kiadott éves jelentése is alátámasztja. Olyan témák, mint a rugalmasság, az identitás- és hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság és a szakképzett munkaerő hiánya folyamatosan napirenden voltak, azonban a COVID-19 járvány következtében elterjedt távmunka, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőalapú megoldások szélesebb körű használata új dimenziókat nyitott meg. Központi szerepet tölt be a kiberbiztonsági vezetők (CISO-k) munkája, akiknek egyre komplexebb fenyegetésekkel szemben kell gyors és valós idejű döntéseket hozniuk.
2025 stratégiai területei
- A CISO hatásköre új szintre lép: Mára a CISO szerepe túlmutat az IT-biztonságon, aktív részvételt követelve a vállalatirányításban, a stratégiai döntéshozatalban és a vállalati kultúra alakításában. A sikerhez elengedhetetlen a világos felelősségi körök, a különböző szakterületek közötti együttműködés és az AI-alapú védelmi rendszerek integrálása.
- Képzéssel csökkenthető az emberi tényezőből fakadó kockázat: Továbbra is az ember jelenti a leggyengébb láncszemet a digitális térben, ezért a technikai és nem technikai készségeket fejlesztő képzési programok kulcsfontosságúak. A rugalmas munkakörnyezet és a karrierlehetőségek elősegítik a tehetségek megtartását.
- Bizalomépítés a mesterséges intelligencia iránt: Az AI széles körű elterjedéséhez elengedhetetlen a transzparencia, az etikus fejlesztés és a megbízható adatok felhasználása. A CISO-knak proaktívan kell szabályozniuk és felügyelniük az AI rendszerek működését a felhasználók bizalmának megteremtése érdekében.
- Az AI egyszerre lehet segítség és kockázat: Miközben az AI automatizálhatja a kiberbiztonsági folyamatokat, bevezetése szilárd alapokat igényel. A vezetőknek tisztában kell lenniük az AI korlátaival és potenciális veszélyeivel, mielőtt stratégiai döntéseket hoznak.
- Platformkonszolidáció – hatékonyság vagy veszély? A biztonsági platformok számának csökkentése javíthatja az átláthatóságot és csökkentheti a költségeket, ugyanakkor növelheti a függőséget egyetlen szolgáltatótól. A hibrid megközelítés, a kockázatok feltárása és célzott kiegészítő megoldások segíthetnek az optimális egyensúly megtalálásában.
- Digitális identitás: hogyan hitelesíthetők a felhasználók? Az identitáskezelés a biztonsági stratégia alapvető eleme. Az olyan új fenyegetések, mint a deepfake vagy a biometrikus adatokkal való visszaélés, rugalmas, innovatív és jól szabályozott hitelesítési megoldásokat követelnek meg.
- Az okoseszközök biztonsága: újfajta szemléletre van szükség: Az IoT-eszközök elterjedése új biztonsági kihívásokat eredményez. A gyorsan elavuló hardverek és szoftverek miatt a gyártóknak és a szabályozóknak közösen kell olyan védelmi megoldásokat kidolgozniuk, amelyek garantálják az eszközök biztonságos működését.
- Kiberbiztonsági kultúra kialakítása a szervezet minden szintjén: A biztonságos működés nem korlátozódhat egyetlen szervezeti egységre. Átfogó, szervezeti szintű biztonsági szemléletre van szükség, amely a tervezéstől a működtetésen át a kivonásig minden munkatársat érint.
English summary
|
