Könnyed kicsordul, ha megtudod, milyen megterhelő a cégek számára a friss diplomás

Egy friss kutatás szerin nyitott szemlélet, határozottság, magas szintű informatikai tudás, ezek a legjellemzőbb erősségei a most pályára lépő mérnök generációnak. A serpenyő másik oldalán viszont akadnak jócskán fejlesztendő készségek, képességek. A pályakezdő mérnökök esetében az egyik legnagyobb kihívás, a kutatásba bevont vállalatok felsővezetőinek tapasztalatai szerint, hogy nem elég alaposak a műszaki ismereteik. Kétségtelen, hogy rengeteg elméletet sajátítottak el az egyetemeken, de ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét a tudásuk. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy a tapasztalatok hiánya miatt nincs meg a diplomás fiatalok nagyobb részében a kritikus gondolkodás képessége, emiatt sokszor lefagynak, ha egy elébük kerülő problémára az általuk már ismert technikák, megközelítések alapján kidolgozott megoldásuk nem működik. Ez részben abból fakad, hogy a gyakorlati tapasztalatok híján nem alakult ki bennük az a strukturált gondolkodás, ami mentén a sémáktól elrugaszkodva, a helyzetet egészében átlátva próbálnának megoldásokat keresni a fennálló műszaki kihívásra. Hasonlóképpen hiányzik a legtöbb pályakezdő mérnöknél a csapatban való működés képessége, a transzparens kommunikáció mind szóban, mind írásban, illetve nincs használható technikájuk a konfliktusok feloldására, kezelésére sem.

A kutatásba bevont vállalati szakemberek abban viszont megosztottak voltak, hogy a fiatalok idegennyelv-tudása mennyit fejlődött az elmúlt években. Vannak szektorok, ahol inkább erősödést tapasztaltak a cégek, míg sok helyen, főleg, ahol a specifikus terminológiákban is jártasnak kell lenni, még mindig elégedetlenek a pályakezdő mérnökök nyelvhasználatának szintjével, minőségével. Az általános tapasztalat az, hogy a szövegértésük általában erős, de a beszéd, az önkifejezés más nyelveken még elég gyenge lábakon áll.
Eltérően ítélik meg az egyetemekről kikerülő diplomások szakmai tudását is a cégeknél. Abban van leginkább egyetértés, hogy az elméleti tudásuk jó, de az ismereteik gyakorlati használhatósága alacsony. Főként azok elavultsága miatt, ezért is szorgalmazzák a vállalatok az egyetemekkel való szorosabb együttműködések kialakítását. Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) úgy látja, hogy a munkába álló fiatalok készségeinek, képességeinek fejlesztése hozhat majd érdemi javulást a munkaadók számára. Ez utóbbihoz szeretne a szövetség támogatást nyújtani egy olyan – szabadon választható kurzusként felvehető – tantárgy bevezetésével, amely a szervezetben, vagy szűkebb csapatban való eredményes működés mibenlétét ismerteti meg a diákokkal. A kurzus elvégzésével a diákok készségszintűvé fejleszthetik az olyan kompetenciáikat, mint az önismeret és önvizsgálat, az asszertív kommunikáció, az önérvényesítés és a konfliktuskezelés.

(Előttem a kép, ahogy a kórházvezetők siránkoznak, hogy az egyetemekről frissen érkező doktorok semmire sem jók, és még éveknek kell eltelnie, mire a műtőben magukra lehet hagyni őket… Mennyivel jobb lenne, ha ezeknek az éveknek a költsége a leendő doktort, vagy az államot terhelné! A -szerk- megj.)