Kitiltott újságírók: a TASZ az alkotmánybírósághoz és strasbourghoz fordul

Az alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű emberi jogok európai bíróságához fordul a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket április 25-én tiltottak ki a parlamentből. Az Országgyűlés elnöke a 9/2013. házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg az újságírók, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.

A TASZ szerint nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot – mint a sajtószabadság – azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni. A nyilvánosságot kapott érvek, miszerint „alkalmatlan időpontban alkalmatlan helyen akarnak kikényszeríteni interjúkat, vagy még inkább a képviselőket akarják kényelmetlen helyzetbe hozni” nem igazolhatja a sajtószabadság korlátozását, hiszen a sajtó munkatársainak éppen az a dolga, hogy ellenőrizzék a hatalom gyakorlóit. Ha a képviselőket kényelmetlen helyzetbe hozza egy, az MNB alapítványokkal kapcsolatos kérdés, akkor a képviselőnek magában, pártjának vezetőiben, és nem a sajtó munkatársaiban kell keresnie a hibát.

Formai szempontból is aggályos a tudósítási szabályokat előíró házelnöki rendelkezés, mert bár az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény felhatalmazza a házelnököt, hogy feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adjon ki, a sajtószabadság fizikai korlátainak megállapítása biztosan nem tartozik Kövér László feladat- és hatáskörébe.