Kína és Oroszország atomerőművet építene a Holdon * mínuszos.hu

Kína és Oroszország egy nukleáris erőmű építését fontolgatja a Holdon, amely energiával látná el a közösen tervezett Nemzetközi Holdkutató Állomást (ILRS).

Kína ambiciózus űrhatalommá kíván válni, és 2030-ra űrhajósokat szeretne juttatni a Holdra; a 2028-ra tervezett Chang’e-8 küldetés pedig előkészítené egy állandó, emberes holdbázis megépítését. Sanghajban tartott előadásában Pei Zhaoyu, a 2028-as küldetés főmérnöke bemutatta, hogy a holdbázis energiaellátása nagyméretű napelemeken, valamint a Hold felszínén kiépített fűtési és elektromos vezetékeken is alapulhat.

Oroszország űrügynöksége, a Roszkoszmosz tavaly közölte, hogy a Kínai Nemzeti Űrügynökséggel (CNSA) együttműködve 2035-re egy nukleáris reaktor építését tervezi a Hold felszínén az ILRS energiaellátására. Az, hogy egy kínai űrkutatási tisztviselő prezentációjában, az ILRS-t alkotó tizenhét ország és nemzetközi szervezet képviselőinek tartott konferencián szerepelt a nukleáris energiaegység, arra utal, hogy Peking támogatja az ötletet, bár ezt hivatalosan soha nem jelentette be.

A konferencia szünetében Vu Vej-zsen, Kína holdkutatási programjának főtervezője a Reuters hírügynökségnek elmondta: „Az ILRS fontos kérdése az energiaellátás, és ezen a téren Oroszországnak természetes előnye van, ha nukleáris erőművekről van szó, különösen azok űrbe juttatásában, világelső, megelőzi az Egyesült Államokat.” A korábbi, űrben működő reaktorral kapcsolatos tárgyalások csekély előrelépést hoztak, ezért Vu reményét fejezte ki, hogy ezúttal mindkét ország képes lesz egy nukleáris reaktort küldeni a Holdra.

Holdi anyagot használnának üzemanyagként

Kína Hold déli pólusán történő bázisépítésének idővonala egybeesik a NASA ambiciózusabb és fejlettebb Artemis programjával, amelynek célja, hogy 2025 decemberében amerikai űrhajósokat juttasson vissza a Hold felszínére. Vu tavaly kijelentette, hogy az ILRS „alapmodellje”, amelynek központja a Hold déli pólusa lesz, 2035-re épül meg. A jövőben Kína létrehozza az „Öt-öt-öt Projektet”, amelynek keretében ötven országot, ötszáz nemzetközi tudományos kutatóintézetet és ötezer tengerentúli kutatót hívnak meg az ILRS-hez való csatlakozásra.

A sanghaji konferencián a Roszkoszmosz kutatói is előadásokat tartottak, részleteket osztva meg az ásványi és vízkészletek feltárására vonatkozó terveikről, beleértve a holdi anyag esetleges üzemanyagként való felhasználását is. Az ILRS projekt Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt indult, de a kínai elemzők szerint a háború kitörése óta megnőtt a Roszkoszmosz és a CNSA közötti együttműködés ösztönzője.

Kína gyors technológiai fejlődésével és holdi eredményeivel, valamint azzal, hogy a nyugati szankciók megakadályozzák a Roszkoszmoszt számos űrtechnológiai eszköz és berendezés importjában, Kína most „enyhítheti az Oroszországra nehezedő nyomást”, és segítheti abban, hogy „új áttöréseket érjen el a műholdfellövések, a holdkutatás és az űrállomások terén” – írta Liu Ying, a kínai külügyminisztérium diplomáciai akadémiájának kutatója egy tavalyi folyóiratcikkében.

English summary

China and Russia are considering the construction of a nuclear power plant on the Moon to provide energy for their joint International Lunar Research Station (ILRS), a senior official’s presentation revealed on Wednesday. China aims to become a major space power with a crewed lunar landing by 2030, and the 2028 Chang’e-8 mission is set to prepare for a permanent, manned lunar base. The presentation indicated that large-scale solar arrays and surface-based power and heating infrastructure are also potential energy sources. Russia’s Roscosmos had previously announced plans to build a lunar nuclear reactor with China by 2035 for the ILRS. The inclusion of this in a Chinese official’s presentation suggests Beijing’s support for the initiative. Wu Weiren, chief designer of China’s lunar exploration program, highlighted Russia’s expertise in space-based nuclear power. China’s lunar outpost timeline aligns with NASA’s Artemis program. In the future, China plans to involve numerous international partners in the ILRS through the „555 Project.” The collaboration between China and Russia in space has gained momentum since the conflict in Ukraine.

Pei Zhaoyu: A 2028-as kínai Chang’e-8 holdküldetés főmérnöke. Pozíciója alapján jelentős mérnöki és űrkutatási tapasztalattal rendelkezik.

Vu Vej-zsen: Kína holdkutatási programjának főtervezője. Vezető szerepet tölt be a kínai holdprogramban, beleértve a Chang’e sorozatú küldetéseket és a jövőbeli holdbázis terveit. Nemzetközileg elismert szakértő a holdkutatás területén.

Liu Ying: A kínai külügyminisztérium diplomáciai akadémiájának kutatója. Főként nemzetközi kapcsolatokkal és űrpolitikával foglalkozik. Publikációi elemzik Kína űrprogramjának geopolitikai vonatkozásait és a nemzetközi együttműködési lehetőségeket.