K&H: látványos digitális fejlődés a kisebb vállalatoknál

Látványos növekedést mutatott a digitális alindex, amely 37 pontos értékkel történelmi csúcsra emelkedett a K&H innovációs index 2025 első félévi adatai alapján. Ez 7 pontos javulást jelent az előző félévhez képest, és jól tükrözi, hogy a 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok egyre tudatosabban fordulnak a technológiai fejlesztések felé – különösen a mesterséges intelligencia (AI), az IoT és a digitális eszközhasználat területén.

Bár országos szinten rekord született, a digitális fejlettségben jelentős különbségek mutatkoznak a vállalat mérete, szektora és földrajzi elhelyezkedése szerint.

A kisebb cégek húzták a növekedést, a legnagyobbaknál stagnálás látható

A legnagyobb előrelépést az 1,1–2 milliárd forint árbevételű vállalatok érték el, ahol a digitális alindex értéke 30-ról 38 pontra ugrott. Ez arra utal, hogy ebben a méretkategóriában megindult egy tudatos technológiai nyitás, különösen az AI és a távoli munkavégzést támogató rendszerek irányába.

Hasonlóan biztató fejlődést mutattak a háromszázmillió – egymilliárd forint közötti árbevételű cégek is, ahol nyolc pontos növekedéssel 34 pontra emelkedett az alindex. Ezzel szemben a négymilliárd forint feletti vállalatok esetében gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható – igaz, az ő digitális alindexük továbbra is kiemelkedően magas, 49 ponton áll. Ez arra utalhat, hogy ezek a cégek már korábban elérték főbb digitalizációs céljaikat, és jelenleg kivárnak a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

Kelet-Magyarország zárkózik fel a legnagyobb ütemben

Régiós összevetésben Kelet-Magyarországon történt a legnagyobb előrelépés: itt tíz ponttal nőtt a digitális innováció szintje, miután korábban ez a térség mutatta a legnagyobb lemaradást. A fejlesztési hajlandóság különösen az AI, az automatizáció és a digitális eszközhasználat területén erősödött.

Nyugat-Magyarország hét pontos javulást mutatott, míg Közép-Magyarország – amely hagyományosan élen jár a technológiai fejlesztésekben – „csak” öt pontos növekedést produkált, de ezzel meghaladta a negyven pontos szintet. Ennek oka, hogy itt már a minőségi fejlesztések kerültek előtérbe a mennyiségi bővülés helyett.

Szektorális eltérések: a szolgáltatók és a mezőgazdaság fejlődtek leginkább

Ágazati bontásban a szolgáltató szektor mutatott kiemelkedő előrelépést: a cégek itt alkalmazzák legszélesebb körben a mesterséges intelligenciát, főként ügyfélkapcsolati rendszerekben, online értékesítésben és marketingautomatizálásban. Felismerték, hogy a digitális megoldások nemcsak hatékonyságot, de versenyelőnyt is teremtenek.

Meglepően erős fejlődést mutatott a mezőgazdaság is, ahol az alacsonyabb digitalizációs szintről indulva az IoT-alapú termelésirányítás, például drónos permetezés és szenzoros talajfigyelés révén jelentősen javult az alindex értéke.

Ezzel szemben az iparban és a kereskedelemben nem történt érdemi elmozdulás – ezekben az ágazatokban a vállalatok már korábban bevezették a digitalizációs megoldásokat, így jelenleg az integráció és finomhangolás fázisában tartanak.

Újra lendületet kaptak a digitális fejlesztések

A vállalatok 43 százaléka számolt be digitális fejlesztésről az elmúlt két évben – ez visszatérést jelent az egy évvel ezelőtti csúcsszinthez, és jelentős korrekciót a fél évvel korábbi visszaeséshez képest. A leggyakoribb fejlesztések szoftverbeszerzésekhez, távmunka-eszközökhöz, automatizálási megoldásokhoz, valamint AI és big data alkalmazásokhoz kapcsolódnak.

A cégek 55 százaléka tartja fontosnak a digitális transzformáció kérdését, ami enyhe javulást jelent. Bár mindössze hat százalékuk tekinti azt elsődleges prioritásnak, a stratégiai érdektelenség megtorpant, és pozitív irányban változik a digitalizációval kapcsolatos szemlélet.

MI és IoT: egyre több vállalat használja

A K&H kutatása szerint a cégek 44 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, leginkább fordítás, szövegfeldolgozás és marketingautomatizáció terén. Az AI-fejlesztések aránya történelmi csúcsra emelkedett: minden ötödik cég ilyen irányú beruházásokat tervez vagy valósít meg.

Az IoT-eszközök is egyre elterjedtebbek: a vállalatok több mint fele használ ilyen megoldásokat. Leggyakrabban energiagazdálkodáshoz kapcsolódó okosmérőket (25 százalék), járműkövető rendszereket (26 százalék), valamint gyártási és logisztikai szenzorokat (14 százalék) alkalmaznak.

Ezek az eszközök valós idejű adatokat biztosítanak, segítve a döntéshozatalt, a folyamatok optimalizálását, valamint a fenntarthatósági és teljesítménymutatók nyomon követését.

Digitális eszközhasználat: a munkavégzés is változik

A dolgozók digitális eszközhasználata is mutatja az innovációs törekvések erősödését: a munkavállalók közel 80%-a napi szinten használ internetet a munkavégzés során, ami rekordnak számít. Emellett 63 százalék rendelkezik hordozható informatikai eszközzel, például laptoppal vagy tablettel, és egyre több vállalat (16 százalék) biztosít informatikai képzést is – ez jelentős javulás a korábbi 12 százalékos mélyponthoz képest.

A K&H szerint ez azt jelzi, hogy a cégek nemcsak a technológiába, hanem a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztésébe is egyre tudatosabban fektetnek.