Keresi a helyét a mesterséges intelligencia

Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetőjeAz innovációban élenjáró és a digitális átállást kiemelten kezelő cégeknél terjed leginkább a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása – derül ki a K&H innovációs index kutatás 2024 első félévi adataiból.

Az MI általános használata visszaesett ugyan, de egyre több vállalat foglalkozik azzal, hogy saját fejlesztésekkel integrálja működésébe a MI-t. Noha némileg csökkent az informatikai fejlesztések aránya a hazai cégeknél, azért az elmúlt két évben majdnem minden második vállalat hajtott végre valamilyen digitális fejlesztést. Ezen belül szembeszökő, hogy egyre terjed a MI – derül ki a K&H innovációs index 2024 első félévi kutatásából.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat (jelenleg éppen 29 ponton áll), ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált. Mindez azonban nem vonatkozik a MI alkalmazására és főleg fejlesztésére.

Ezen a területen ugyanis egyértelmű és dinamikus mozgás tapasztalható. 2021-2022-ben még a cégek bő negyede nézegette, hogy mit kezdhetne a MI-vel, ami aztán elkezdett folyamatosan terjedni: 2023 első felére a cégek fele úgy nyilatkozott a K&H kutatóinak, hogy alkalmazzák a MI-t. Ez az arány mára harminc százalékra esett vissza, ami világosan tükröz két párhuzamosan futó folyamatot: a kezdeti lelkesedést felváltotta a realitás, vagyis, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Másrészt viszont saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a MI valóban hasznos eszközévé váljon a cégeknek.

A mezőgazdasági vállalkozásokat még nem érintette meg az MI szele

A testre szabás igénye is jól kimutatható: míg 2021-22-ben a cégeknek mindössze pár százaléka indított saját fejlesztést, addig 2023 második félévére már tizenegy százalékuk, fél évvel később pedig már átlagosan 17 százalékuk foglalkozik a MI valamilyen formájának továbbfejlesztésével. „A MI alkalmazása egy éve még csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, mára azonban már minden cégkategóriában megjelent” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki szerint izgalmas tanulságok vonhatók le, ha egy kicsit az adatok mögé pillantunk: az átlagnál jelentősen nagyobb arányban (22 százalékban) fejlesztenek a négymilliárd forint árbevétel feletti cégek, valamint azok a vállalatok, amelyek az elmúlt két év során új terméket vagy szolgáltatást vezettek be (26 százalék).

Az ipari fejlesztések között kis léptékekben érte el a mostani kilenc százalékos szintet a MI alkalmazása, míg a kereskedelemben az alkalmazó cégek aránya fél évvel ezelőtt ugrásszerűen 16 százalékra nőtt, további fél évvel később 24 százalékot ért el. Ehhez zárkóztak fel a szolgáltatások (17 százalékra). Talán nem meglepő, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mélyen az átlag alatt (mindössze öt százalékuk) foglalkoznak a MI fejlesztésével.

A magyar vállalatok sem jeleskednek

Különösen érdekes látni, hogy egy-két év alatt hogyan változnak a MI felhasználásainak különféle területei. Előszeretettel használják a cégek fordítási, tolmácsolási feladatokra (12 százalék). Alig egyetlen esztendő alatt egy százalékról tizenegy százalékra ugrott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek beszédfelismerésre, gépi fordításra, chatbotok működtetésére alkalmazzák. A marketing-kommunikáció területén első alkalommal mérték a kutatók a felhasználást, de rögtön 15 százalékos eredményt kaptak. A cégek tehát már alkalmazzák az új eszközt szövegírásra, illetve hirdetéseik optimális elhelyezésére. A személyre szabott ajánlatok készítése azonban visszaesett: a 2023-as első félévi 38 százalékról mára egyenletesen lecsökkent tíz százalék körüli szintre. Ugyancsak erősen visszaesett (26 százalékról hét százalékra) a kockázatelemzési, csalásfelismerési célra történő használat.

A MI tehát még nem minden tekintetben találta meg még a helyét a magyar vállalatok működésében. Egyelőre ugyanis csak elhanyagolható részük használja előrejelzésre, a döntéshozatal alátámasztására, vizuális adatok feldolgozására, arc- vagy képfelismerésre, továbbá folyamatautomatizálásra, autonóm robotok irányítására vagy éppen a munkaerő kiválasztására.

„Egy innováció életciklusában teljesen természetes, hogy a kezdeti nagy érdeklődést némi visszaesés követi, amíg a felhasználók meg nem találják, hogy pontosan mire és hogyan tudják használni az újdonságot úgy, hogy az valóban növelje a hatékonyságot, vagy nagyobb hozzáadott értéket teremtsen számukra. Ha már kitalálták, kifejlesztették, testre szabták, akkor ismét megindul majd a növekedés és az vélhetőleg tartós is marad” – mondja a K&H innovációs vezetője.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Az MNB haladéktalan kártalanítására szólítja fel a bankokat

vas jún 30 , 2024
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felszólítja a hitelintézeteket, hogy haladéktalanul kezdjék meg az Apple által okozott, technikai probléma miatt bekövetkezett jogosulatlan terhelésekhez kapcsolódó kártalanítást. Az MNB azt közölte, az általuk korábban kiadott sajtóközleményben már egyértelműen állást foglaltak, hogy az Apple által szerdán technikai okokból jogosulatlanul indított nagy mennyiségű tranzakció az […]
Magyar Nemzeti Bank

És még ez is...