Világszerte problémát okoz lépést tartani a technológiai fejlődéssel, de Magyarországon az egészségügyi intézmények védelmében rosszabb a helyzet, mint Európában – mondta. A szakértő kifejtette: a legnagyobb hatalom az adat, és annak az elemzése, a világ legjelentősebb cégei nem bankok, hanem technológiai vállalkozások. Ma már szinte mindenért az adatunkkal fizetünk: az ingyenes internetes keresőprogramok, a közösségi média azért vannak, mert az adatok hatalmas értékké váltak, s ezen belül is az egészségügyi adatok, amelyek kereskedelmi célból hasznosíthatóak, a legsérülékenyebb és legérzékenyebb adatok.
Elmondta: a becslések szerint 2020-ra 100 milliárd olyan eszköz lesz a világon, ami egészségügyi adatot kezel, tárol vagy továbbít okostelefonra, számítógépre. Minden emberre öt-hat ilyen eszköz jut majd, ami napi egy gigabájt adatot állít elő. Mindez a veszélyek sokaságát hordozza magában – fejtette ki. Az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll, és alacsony szintű a dolgok internete (IoT) – például okoskarkötők – területén is.