A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ünnepségén, szombaton, Karikó Katalin Nobel-díjas kutató átvette egyetemi tanári kinevezését.
Karikó 1978-ban szerzett biológus diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, majd hosszú távollét után tért vissza kutatóprofesszorként, most pedig az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán folytatja oktatói tevékenységét. Karikó 2021 óta az SZTE kutatóprofesszora. A világhírű mRNS-kutató adjunct professzor a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol 24 évig dolgozott. Társalapítója, illetve 2006 és 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx cégnek. A német BioNTech-nek kilenc évig volt alelnöke. Biokémiából 1982-ben a SZTE-n doktorált.
Kutatóként négy évtizede az RNS-alapú mechanizmusokra összpontosít, munkájának végső célja az in vitro módosított mRNS kifejlesztése és terápiás alkalmazása. Vizsgálta az RNS okozta immunaktivációt, és kutatótársával felfedezte, hogy a nukleozid-módosítások tompítják az RNS immunogenitását, ami kiszélesítette az mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeit. A Drew Weissmannal immunológussal közösen feltalált, az mRNS-ben lévő nukleozid-módosított uridinekre vonatkozó szabadalmukat a SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcinákban alkalmazták.
Eddigi kutatói teljesítményét, tudósi erényeit és emberi attitűdjét több mint száz tudományos és társadalmi kitüntetés, illetve a kutatótársával megosztva kapott 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díj ismerte el. Tizennyolc egyetem – köztük alma matere, az SZTE – díszdoktora; tíz akadémia – köztük a Magyar Tudományos Akadémia – tagja.
Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Közlönyben 2024. május 31-én megjelent határozatával, az SZTE Szenátusának egyhangú kezdeményezésére, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatóprofesszorát, Karikót – a kulturális és innovációs miniszter felterjesztésére – egyetemi tanárrá nevezte ki. Ez alapján Karikó az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professzoraként folytatja munkáját.
Az ünnepi ülésen további nemzetközileg elismert kutatók kaptak díszdoktori címet, köztük az ugyancsak Nobel-díjas Weissman a Pennsylvaniai Egyetemről, Kent Cartwright irodalomtörténész a University of Marylandtől, valamint Bernhard Homey bőrgyógyász professzor a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemről.