A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke közölte, hogy az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése és a kiberkockázatok hatékony kezelése érdekében az MNB oktatási és kommunikációs kampányt indít partnereivel. Az együttműködésben részt vesz a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyre kifinomultabb technikák révén a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek is áldozattá válhatnak. A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók, gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át. Ha az ügyfél megadja az adatait, később már nehéz megtalálni az ellopott pénzeket, sokszor nemcsak a bankszámlát ürítik ki, hanem az ügyfél nevében személyi hitelt is felvesznek.
A bűnözők gyakran az interneten termékeket eladókat magukat vevőnek kiadva környékezik meg; ilyenkor álcsomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. Kandrács szerint a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a „számlaváltásos csalás” terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve az átvert felet.
A helyzet súlyosbodik: a hazai pénzforgalmi rendszeren belül a visszaélések aránya ugyan még mindig elenyésző, bőven egy százalék alatti, a csalások növekedési trendje azonban dinamikus: miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz darabot tett ki, 2020-ban több mint ezret, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak. A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében tizenötezer, tavaly az utolsó negyedévben húszezer visszaélést regisztráltak – az MNB ügyfélszolgálatához beérkezett jelzések is megháromszorozódtak.
A kibercsalások felerősödésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket – hangsúlyozta. Ezen felül – folytatta – az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról.