JPM: új lelet segíti a mohácsi csata helyszínének meghatározását

Mohács kakasAz 1526-os mohácsi csatatér helyszínének meghatározása szempontjából jelentős lelet, egy korabeli fegyver alkatrésze került elő a minap a baranyai Majs község közelében – közölte a Janus Pannonius Múzeum (JPM).

A vármegye közgyűjteményi feladatait ellátó intézmény tájékoztatása szerint sok más lelet mellett egy korábban megtalált, a mohácsi csata idejéből származó, taplólakatos puskacsőhöz illő kakas került elő egy Majs közelében zajló nagyszabású, október közepén zajló fémkeresős csatatérkutatás során. Az 1526-os ütközet központi helyszínének kutatásában azért tekinthető mindez kulcsleletnek, mert a tárgy megerősíti a feltevést, miszerint ekkoriban a helyszínen tűzfegyverekkel is támogatott gyalogsági összecsapás zajlott.

Bertók Gábort, a JPM igazgatóját, a kutatás vezetőjét idézve kitértek rá: az ütközetben részt vevő Brodarics István, II. Lajos király kancellárjának tudósítása szerint a mohácsi csata legjelentősebb része egy általa Földvárnak nevezett faluban és annak környékén, a török ágyúállások előtt folyt. Amikor a magyar lovasság támadása kifulladt, a megmaradt 4-6 ezer fős keresztény gyalogság – mivel nem tudott kitörni – ezen a helyen védelmi négyszögbe rendeződött. Az oszmán lovasság nem is tudta megtörni őket, a janicsár lövészek azonban a sortüzeikkel már igen – vélekedik a szakember.

Bertók közölte, a megtalált lövedékeket térképre rögzítették, ezek szóródási képe pedig behatárolja azt a területet, ahol a tűzfegyverek használata történt. Eddigi ismereteik szerint ez a momentum döntötte el véglegesen a csatát, s ezt támasztják alá a további leletek is Majs közeléből: a golyóöntő forma, a korban használt sarkantyútípus töredékei, fokos, buzogánytöredékek, lópatkók, nyílhegyek, Szulejmán-aranypénzek. Több ezer halottat azon a helyen temethettek el, ahol elestek, így a JPM vezetésével, de civil önkéntesek részvételével is zajló fémkeresős kutatások egyik célja ezeknek a tömegsíroknak a felderítése is.

A JPM közölte, a szántott talajon folyó, a múzeum vezetésével zajló fémkeresős kutatás 2016 óta folyik a területen, idén két ilyen akció is volt. A kutatások eredményét a JPM folyamatosan feldolgozza és szóródási térképen megjeleníti. A XVI. század elejéről származó taplólakatos puskacső és ahhoz illő kakas azért érdekes, mert egyrészt kevés maradt fenn a fegyverből, másrészt az volt a 16. század első harmadának meghatározó gyalogsági fegyvere, azaz a csata idején ezt a típust használták a katonák. A JPM jelenleg Sátorhelyen, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a III. számú tömegsír feltárásában vesz részt. A munka belátható időn belül befejeződik. A cél, közölték, hogy 2026-ban, a csata 500. évfordulóján a kiemelt, vizsgálatoknak alávetett csontokat kegyelettel visszatemessék ugyanarra a helyszínre, de már sírládákban, egymástól elkülönítve. Pénzügyi forrás megléte esetén fontos lenne a IV. számú tömegsír feltárása is, hiszen ott a csontok a földfelszín közvetlen közelében vannak.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Fenntarthatóság: álomvilágban él az it-szektor

pén okt 28 , 2022
Jelentős szakadék van a fenntarthatóság kapcsán a szándékok és a tényleges cselekvés között az it-iparág szereplői és az adatközpont üzemeltetők körében – állítja egybehangzóan két kutatás. A 451 Research kutatása komoly szakadékot tárt fel aközött, ahogyan a cégek a helyzetet látják és aközött, ami a valóság. A felmérés ugyanis rámutatott, […]
rackforest.com