A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításával a fogyasztók újabb és szélesebb körű jogokat kapnak a vállalkozásokkal szemben. Érdemes ezeket nyomon követni és élni a jogszabályok által biztosított jogunkkal – hívja fel a figyelmet Vass Réka a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szenior ügyvédje.
Idén májusban lépett hatályba az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása. A módosítás jelentősen érinti a kötelező jótállás időtartamát, illetve a jótállási jegyekre vonatkozó rendelkezéseket is.
A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket július elejétől nem a kormányrendelet mellékletében, hanem külön miniszteri rendeletben sorolják fel. A már hatályos rendeletben korábbi termékcsoportok jelentősen nem változnak – kikerülnek például a szőrmeruházati termékek, vagyis ezekre már nem vonatkozik a kötelező jótállás, ugyanakkor új kategóriaként megjelenik a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, például a szőrnyírógép, a nyakörv vagy a nyomkövető.
A kötelező jótállás nem csak magukra a fogyasztási cikkekre vonatkozik, hanem azok új tartozékaira és alkatrészeire is, ha azok eladási ára eléri a tízezer forintot. Vagyis, ha használt fogyasztási cikkünkhöz új tartozékot vagy alkatrészt vásárolunk – például meghibásodás miatt új motort kell venni egy ötéves mosógépbe –, akkor erre ugyanúgy vonatkozni fog a kötelező jótállás, attól függetlenül, hogy az alap fogyasztási cikkre – azaz magára a mosógépre – még vonatkozik-e jótállás vagy sem.
A jótállás időtartama megváltozott. Ezentúl három kategória helyett csak kettő lesz: a tízezer és 250 ezer forint közötti tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállás két év, 250 ezer forint felett pedig marad a három év. A korábbiakban százezer forintig csak egyéves jótállást kellett kötelezően nyújtania a vállalkozásnak – ez mostantól megszűnik. Számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is. A módosítás a vállalkozások önkéntes jótállását nem érinti.
Nem kell megőrizni a számlát
A kormányrendelet pontosítja azt is, mikor és milyen módon kell magát a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezentúl csak „távollévők közötti szerződés” – azaz például webáruházból történő online vásárlás – esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztó részére. Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselője aláírása. Az ilyen elektronikus úton átadott jótállási jegyet a vállalkozó megküldheti közvetlenül a fogyasztónak, például e-mailen. Szintén lehetséges úgy átadni, hogy azt a fogyasztó letöltse, mondjuk a honlapról vagy a vásárlói fiókból – ugyanakkor ebben az esetben a jótállás végéig biztosítania kell a jótállási jegy letöltésének lehetőségét.
Továbbra is érvényes marad az a rendelkezés, hogy ha három javítást követően ismét meghibásodik a fogyasztási cikk, akkor azt nyolc napon belül ki kell cserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vételárat kell visszafizetni, mely már nemcsak a bizonylattal vagy nyugtával, hanem a jótállási jeggyel is igazolható – vagyis nem lesz többé szükséges megőrizni a számlát. Ezen rendelkezés alól a járművek – mások mellett az elektromos kerékpártól a quadon keresztül a lakókocsiig – kivételek.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerintJúlius 1-jétől egyebek mellett a legalább tízezer forint eladási árú új bel- és kültéri masszázsmedencékre, a látásjavító eszközökre, így különösen a szemüvegekre, valamint a napszemüvegekre is kötelező jótállás vonatkozik már, vételártól függően két vagy három év időtartamra. A vállalkozásokra ezen felül szigorú határidők vonatkoznak a hibás termékek javításánál, illetve cseréjénél. Ugyancsak kötelező jótállás alá tartozik például a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen az etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető és alomtálca is. A FEOSZ felidézte, hogy idén májusban a kötelező jótállás idejére vonatkozó szabályok is módosultak. Így a kötelező jótállás időtartama a felsorolt termékeknél a tízezer forintot elérő, de 250 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, míg 250 ezer forint eladási ár felett három év. A vállalkozói kötelezettségek ugyan nem változtak, de a FEOSZ arra is figyelmeztetett közleményében, hogy a vállalkozásoknak 15 napon belül törekedniük kell a meghibásodott termék javítására. Ha a 15 napos határidőt nem tudja tartani a cég, tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy mennyi időn belül várható a javítás. Ha a 30. napig nem történik meg a javítás vagy a termék három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha cserére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott számlán feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ezek a szabályok azonban nem vonatkoznak gépjárművekre vagy elektromos kerékpárokra, rollerekre. A jótállási igényt a vásárló a jótállási jeggyel tudja érvényesíteni, de ha ezt szabálytalanul állították ki vagy nem is adták át a fogyasztónak, az nem jelenti a jótállási jog elvesztését. Ilyen esetben a vásárló a számla vagy a nyugta bemutatásával tudja érvényesíteni jogait. Ha a vásárlónak nem sikerült a panaszát rendezni a kereskedővel, akkor amellett, hogy a FEOSZ-hoz fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok, valamint az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek tudnak segítséget nyújtani jogai érvényesítése érdekében – írta közleményében a szövetség. |
